Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója:
3519 rendszer igénybevételével lehetőséget kapnak az ügyfelek mind szélesebb körét érintően a hiteles és gyors, megfelelő bizonyító erej ű kommunikációra, ugyanakkor szolgáltatásaikkal növelik a központi elektronikus szolgáltató rendszer társadalmi elfogadottságát, segítenek elterjesztésének dinamizálásában, nem utolsósorban pedig a kölcsönös előnyök alapján részt vállalnak a rendszer működ tetésének finanszírozásában is. A javaslat mintegy kiszélesíti és elmélyíti a Ket. elektronikus hatósági ügyintézésre vonatkozó szabályozását, ezzel a felhasználókat érdekeltebbé teszi az igénybevételben, növeli kényelmüket és biztonságukat, ezen keresztül az elektronikus közszolgáltatások elfogadottságát. A szabályozás jellegéből adódóan a javaslat csak az alkalmazás szempontjából legszükségesebb fogalmak meghatározására, a közszolgáltatási struktúra, a folyamatok legalapvetőbb, garanciális szempontból tör vényi szabályozást igényelő kérdéseinek, elemeinek rögzítésére törekszik, biztosítja ugyanakkor a részletszabályok rendeleti szintű megalkotásához szükséges felhatalmazásokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgáltatások színvonalának emelésében jelentős szerepet játszhat az elektronizálás, illetve igen fontos garanciális elemet jelent a kapcsolatok megfelelő dokumentáltsága és az alanyi jogon biztosított elérhetőség. Mindez azonban csak lehetőség, a kereteket a konkrét intézkedéseknek kell tartalommal me gtölteniük. A jelen törvényjavaslat csak a kereteket tudja a társadalmi hatások kialakításához biztosítani és megteremteni, azok a konkrét intézkedések hatására bővülő igénybevétel nyomán realizálódhatnak. E szabályozás tehát klasszikusan szükséges, de önm agában nem elégséges feltétele a továbbfejlődésnek, a társadalmi hatások érzékelhetővé válásának. Amennyiben a célszerűbbé váló szabályozás hatására valóban felgyorsul az elektronikus ügyintézés terjedése, annak jelentős társadalmi hatásai lesznek mind a m unkaidőalap védelmében, mind a felszabaduló idő például családon belüli felhasználásában. Az elektronizálásának, ha biztosítjuk a megfelelő támogatást a nem kellően felkészültek számára, jelentős hatása lehet a területi egyenlőtlenségek csökkentésében is. A fejlesztési szükségletek persze a törvényi környezet nélkül is fennállnak, a keretjellegű szabályzás éppen azt segíti elő, hogy a fejlesztések összehangoltan, rendszerszerűen valósuljanak meg, ezáltal költség, illetve társadalmi hatékonyságuk javuljon. Látszólagos többletterheket csak a minőségbiztosítás és a biztonság egyébként is szükséges feladatainak kodifikált előírása jelent, ez azonban egy felelős fejlesztés esetén jelenleg is elengedhetetlen. A problémák, sikertelen fejlesztések jelentős része a minőségbiztosítás, illetve a katasztrófatűrés, működési megbízhatóság szempontjainak érvényesítésében elkövetett hibákból, tévedésekből fakad általában. Az egyes szolgáltatások megvalósítása az ország anyagi teherbíró képességéhez igazodhat. A törvényben f oglalt alapvető szolgáltatásokat a központi rendszer jelenlegi kiépítése is biztosítja, illetve a már megkezdett, túlnyomórészt európai uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések biztosíthatóvá teszik. A jelenleg ismert igényszinten ezek a szolgáltatáso k fedezhetők a jelenleg előrelátható költségvetési forrásokból. A folyamat ugyanakkor még igen hosszú lehetséges fejlődési pálya előtt áll, aminek a végállapotát ma még megjósolni sem lehet. Az eközigazgatási stratégia 2010ig az itt felsoroltakon túlmuta tó fejlesztést jelenleg nem tartalmaz, ugyanakkor a növekvő szolgáltatáshalmaz értelemszerűen egyre dinamikusabban bővülő szolgáltatásai nincsenek arányban a fenntartási költségek emelkedésével, hiszen a vázolt rendszer nemcsak állami, nemcsak állampolgári , hanem egyébként csatlakozási díjon keresztül vállalkozói összegek ráfordításával is biztosíthatja fenntarthatóságát. A jelenlegi intézményfinanszírozási modell nem teszi lehetővé azt, hogy pontosan megbecsüljük, milyen tartalékai lesznek ennek a központi rendszernek. Mi egyelőre azt látjuk, hogy a jelenlegi kiépítési rendszer működési költsége 2,73 milliárd, 3,54 milliárd forint között becsülhető. Mindezekkel a forrásokkal a kormány rendelkezik, nincs tehát akadálya annak, hogy a parlament az elektronik us közszolgáltatásról szóló törvényt elfogadja.
