Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
3494 illetékkel megegyező összeg visszatérítésére köteles a hatóság, feltéve, hogy az illeték visszatérítésének egyéb ként nincs helye. A törvényjavaslat túlmutatóan ezeken a rendelkezéseken, nemcsak az illetékre, hanem a díjra is kiterjeszti a hatóság megfizetési kötelezettségét, az összeg megnövelésével, tulajdonképpen megkétszerezésével egyidejűleg. A törvény hatálybal épését követően, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az általa az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az üg yintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét a kérelmet benyújtó ügyfél részére megfizetni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a hatóság az ügyintézési határidőt indokolatl anul hosszabbította meg, ugyanígy kell majd eljárni. Azt tehát látnunk kell, hogy a határidőben történő ügyintézés elmulasztása most már komoly szankciókkal jár. A mulasztó hatóság saját költségvetése terhére fizeti vissza az illetéket, valamint a díjat. T udom, hogy ez a hatóságoknak, közvetve az önkormányzatoknak hátrányos rendelkezés. De az érintett szervezetek vezetőinek, akár a fegyelmi eljárás adta lehetőségek felhasználásával el kell tudni érniük, hogy határidőben és természetesen az elvárható színvon alon történjék az ügyintézés. Ebben a kérdésben a frakción belül is megoszlanak a vélemények. Én magam is vitatkoznék Ipkovich képviselőtársammal abban, hogy különbséget kellene tennünk az ügyek között, akár a lerótt illeték, díj összege alapján. Álláspont om szerint mindenkinek a maga ügye a legfontosabb ügy. Ebből a szempontból nincs kicsi vagy nagy ügy. Egy elhunyt személy ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jogának az irányadó ügyintézési határidőn belüli törlése, amelynek az illetéke 6 ez er forint, lehet ugyanolyan fontos, mint például egy építésügyi hatósági eljárásban a 100 ezer forint illeték megfizetése alá tartozó eljárás határidőben történő lefolytatása. Véleményem szerint súlyosan méltánytalan lenne az ügyfajták megkülönböztetése. A törvényjavaslat szerint az ügyfél a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés közlésétől számított 10 munkanapon belül kérelmezheti a mulasztó hatóságtól az általa megfizetett illeték vagy díj visszatérítését. Álláspontom szerint, amennyiben a visszat érítés az ügyfelet megilleti, ne azon múljon a kárpótlása a késedelemért, hogy vajon ismerie a vonatkozó szabályokat. Ne kelljen kérelmezni, hanem legyen az a hatósági döntés része. Ne 10 munkanapba szorítsuk be az ügyfelet, mert ez a törvényjavaslat ügyf élcentrikus céljával nem egyező. Úgy vélem, ha a hatóságnak a megtérítésről, vagy épp ellenkezőleg, annak rögzítéséről, hogy megtérítésnek nincs helye, mert a hatóság nem mulasztott, rendelkeznie kell, tisztább viszonyokat teremthetünk. Ekkor tesszük ügyfé lbaráttá a közigazgatást, kérhetjük számon a hatóságokat. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Felszólalásra jelentkezett Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője. Öné a szó, parancsoljon, kép viselő úr! (18.30) DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Ház! Néhány dolgot, amit az előző felszólalásban még nem tudtam elmondani, szeretnék megemlíteni. Van ebben nemcsak kritikai észrevétel, hanem jó dolog is, ilyen például a 6. §ban található ügyféli j ogállás újraszabályozása. Azt gondolom, ez helyes törekvése a javaslatnak, pont a bonyolultabb ügyekben, illetve az olyan ügyekben, ahol az ügyféli jogosultsággal próbálkozó és azt valamilyen formában az ügy eljárásában érvényesíteni kívánó személyek távol tartását az ügytől jelenti majd az új szabályozás, ha ez elfogadásra kerül, ez adott esetben gyorsíthatja az eljárást. Szerény emlékeim szerint ez hasonlít a polgári perrendtartáshoz is: az elsőfokú eljárásban való részvételhez köti valamilyen formában a m ásodfokú eljárásban történő részvételt, tehát nemcsak
