Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP):
3491 Annak érdekében, hogy minden feltétel biztosított legyen ahhoz, hogy már az elsőfokú eljárásban is részt vehessenek, a javaslat most az eljárás megindításáról szóló értesítés új fajtáját teremti meg. Az új típusú értesít és azon alapul, hogy a környezetvédelmi szervezetek önkéntes alapon bejelentkeznek egy adatbázisba, amit az erre kijelölt szervezet a kormányzati portálon nyilvánosan vezet. Az adatbázisban megadott elérhetőségen a hatóság könnyűszerrel elektronikusan tud egyedi értesítést küldeni annak a civil szervezetnek, amelynek feladatkörét a meginduló eljárás érinti. (18.10) Azaz az értesülés nem pusztán egy hirdetményen múlik, nem fordulhat elő, hogy a társadalmi és érdekvédelmi szervezet már csak a hatóság döntésér ől és annak végrehajtásáról szerez tudomást. Ez az értesítés ráadásul ötvözi az eddigi értesítések érdemeit is. Tartalmazza azokat az információkat, amelyek az eljárásba való ügyfélkénti bekapcsolódást, tájékozódást segítik elő: az iktatási számot, az ügyi ntéző nevét, elérhetőségét, a kérelmező ügyfél nevét, és a sort folytathatnám tovább. Tartalmazza emellett az ügy rövid összefoglalását is arra figyelemmel, hogy a társadalmi szervezet már az elektronikus üzenet alapján képes legyen megítélni: valóban vane olyan közérdek vagy más alapjog, amelynek védelme érdekében szükséges vagy érdemes az eljárásba bekapcsolódnia. Hangsúlyozni kell, az adatbázisba való bejelentkezés nem kötelező, nem feltétele az eljárásban való részvételnek, de az ez alapján kiküldött é rtesítés olyan lehetőség, amely kifejezetten a társadalmi, különösen a környezet- és természetvédelmi szervezetek érdekeit és speciális helyzetét veszi figyelembe, az ő munkájukat kívánja segíteni. Megjegyzendő, hogy az előzetes hatásvizsgálat szerint ezen újfajta értesítés bevezetését a hatóságok maguk is üdvözölték, annak ellenére, hogy többletterhet jelent számukra. A jogalkalmazók is úgy értékelték: az értesítés elősegítheti, hogy a társadalmi szervezetek már az elsőfokú eljárásba bekapcsolódjanak, érde mben fellépjenek az általuk védett érdek védelmében. Ezzel talán megakadályozható az az elburjánzó, rossz gyakorlat, hogy az ügyfelek, a társadalmi szervezetek későn reagálnak, és az eljárásba először azzal kapcsolódnak be, hogy a már jogerős hatósági dönt és ellen a bírósághoz fordulnak. Tisztelt Ház! A másik, kifejezetten a társadalmi és érdekvédelmi szervezetek munkáját, fellépését segítő jelentős módosítás, amely szerint a hatóságnak kötelező közmeghallgatást tartania, ha több mint 50 ügyfél vagy több mi nt 5 szervezet vesz részt az eljárásban. A közmeghallgatás intézménye a külföldi gyakorlathoz képest hazánkban méltatlanul mellőzött volt idáig. A törvényjavaslat végre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a hatóság tényállástisztázási kötelezettségébe az összes érintett érdek feltérképezése mellett a konfliktusok lehetőségek szerinti elsimítása, az érdekegyeztetés is beletartozik. A közmeghallgatás intézményének funkcionalitását segíti elő az a változtatás is, hogy a kérelmező ügyfél is idézhető lesz a köz meghallgatásra. Biztosított tehát, hogy a kérelmező ügyfél maga bemutassa, hogy például valamely beruházás megvalósítását mi indokolja, miért az adott település területe a legalkalmasabb erre, milyen előnyök várhatóak, milyen intézkedéseket kíván tenni a k áros hatások megelőzésére, megszüntetésére. Az érintett személyek így valóban részleteiben megismerhetik a projektet, a beruházó pedig a helyben élő személyek, a környezetvédők aggodalmait. Mindkét fél kap tehát esélyt érdekei képviseletére és közelítésére . Tisztelt Ház! A szakhatósági eljárást érintő módosítások már közvetetten minősülnek a környezetvédelmi hatósági eljárások szempontjából jelentős módosulásnak. Mivel azonban a környezetvédelmi hatóságok tipikusan nem érdemi döntéshozók, hanem szakhatóságo k, elsősorban talán mégis az ő jogállásukat érinti leginkább a törvényjavaslat. Megkönnyíti helyzetüket, hogy a jövőben nem szükséges megkeresni a szakhatóságokat, ha nyilvánvaló, hogy a döntést érdemi okból el kell utasítani, mert például egy épületet egy nem beépíthető területen kívánnak felépíteni. Időszerű volt továbbá már a szakhatósági illetékek és díjak beszedésére vonatkozó szabályozás is, ami világossá teszi: az ügyfeleknek a szakhatósági illetéket, díjat is az eljárás megindításakor kell befizetni ük. Ennek akár részbeni elmulasztása esetén az érdemi ügyben eljáró hatóság az
