Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):
3485 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2 004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvé nyjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/6688. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/6688/1. és 2. számokon kapták meg. Az írásban előre jelentkezett képviselők száma e napirendnél három, nekik is ugyanúgy, mint az előz ő napirendnél, 1515 perc áll rendelkezésre ahhoz, hogy véleményüket elmondják. Elsőként megadom a szót Balogh László képviselő úrnak, az MSZPfrakcióból; őt majd Kovács Zoltán követi, a Fideszből. DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az állam igazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. számú törvény közel 50 évig volt hatályban. Aztán jött a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a Ket., amelyet 2004. év végén, decemberben fogadott el a parlament, maj d 2005. november elején lépett hatályba, és élt három évet. A mostani értékelések szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert az ügyintézés nem lett gyorsabb, az ügyfelek terhei nem csökkentek, a közigazgatás működését nem tette átláthatóbbá. (17.40) Ezek azok a fő érvek, amelyek a Ket. nagymértékű módosítását kikényszerítették, na meg az, hogy az ügyintézés lassúsága, a hatósági eljárások magas száma, az eljárás elhúzását lehetővé tevő szabályozás komoly versenyhátrányt okoz a magyar gazdaságn ak, olyannyira, hogy ezzel kilógunk a környező országok sorából. Persze, ismerjük el önkritikusan, a közigazgatás bürokratikus működését nagymértékben determinálják az alkalmazásra kerülő törvények és egyéb jogszabályok is. A javaslat elfogadása gyorsabb ü gyintézést, az ügyfélterhek csökkentését, a közigazgatás hatékonyabbá, átláthatóbbá tételét ígéri. Tisztelt Ház! Nézzük, hogyan csökkenthetők az ügyfelek terhei! A Ket. alkalmazása nem csökkentette le kellő mértékben az ügyfélhatóság személyes találkozása inak számát. A javaslat célkitűzése kifejezetten erre irányul. Úgy fogalmaz, hogy az ügyfél személyes megjelenését csak törvény rendelheti el, és csak akkor, ha az ügy eldöntéséhez szükséges tény, adat másképp nem szerezhető be. A másik, az ügyfélterheket csökkentő szabályozás úgy szól, hogy az ügyféltől nem szerezhető be olyan adat, amely az állam szerveinél a jogszabályokkal létrehozott nyilvántartásokban megtalálható. A javaslat a közigazgatási hatóságokon túl nevesíti a bíróságokat és az Országos Közjeg yzői Kamarát, mint ahonnan az adatok beszerezhetők. A hivatalból történő adatbeszerzés valóban csökkenti az ügyfélterheket, és ezt ráadásul ingyen köteles végezni a hatóság. Ügyfélbarát megoldás az úgynevezett egyablakos ügyintézés. Az ügyfél ugyanis nem k ülönböző hatósági eljárásokat akar indítani, hanem például a vállalkozását kívánja beindítani, amelyhez többféle engedély szükséges, amelyek megszerzése iránt egy ablaknál, a közreműködő hatóságnál intézkedhet. Tisztelt Ház! Természetesen fontos követelmén y az is, hogy a hatóság működését egyszerűsítse a tervezet. A Ket. a hatóság számára szigorú belső határidőket írt elő. A javaslat a belső határidőkre
