Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
3379 Szeretnék reagálni arra a felvetésre is, miszerint hazánkban a válság már régebben megkezdődött, és így a mostani folyamatok nem a világgazdasági válság következményei. Az elmúlt két év során, egészen 2008 szeptemberéig azon a pályán haladt unk makrogazdaságilag, amelyet 2006 nyarán, a választásokat követően kijelöltünk. Ennek eredménye volt az államháztartás egyensúlyának erőteljes javulása 2007ben, és ez a folyamat 2008ban is folytatódott, és folytatódni is fog. Az idei első féléves adato k bizonyítják, hogy az infláció számottevően lassulóban volt Magyarországon, a növekedés már gyorsulni kezdett, azaz jó irányba haladt az ország. Ezt a pozitív folyamatot törte derékba az Egyesült Államok másodlagos jelzálogpiacáról kiindult, Európát is el érő és a világban eszkalálódó válság. A konvergenciaprogram nem nevezhető hibásnak. Az annak következtében végrehajtott változások javították Magyarország esélyeit a jelenlegi nemzetközi válság negatív hatásai elleni védekezésben. Mindazonáltal kétségtelen tény, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete, a legutóbbi két év jelentős javulása ellenére még 2008 közepén is rosszabb volt az európai uniós tagországok zömére jellemzőnél. Ha azt nézzük, ki ebben a hibás, azt kell mondjam, felelősséget viselnek min dazok a kormányok, amelyek intézkedéseikkel hozzájárultak az államháztartási hiány növekedéséhez, akár saját, akár áthúzódó hatásként a következő kormányzati periódusban. Felelősek azok a kormányok és pártok, amelyek nem kezdték meg a már régóta szükségsze rűnek tartott strukturális változtatások végrehajtását, sőt némely esetben a társadalom negatív érzéseit erősítve egyenesen akadályozták ezen változások megkezdését. Tisztelt Országgyűlés! A 2009. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája során számos ellenzéki kritika érte a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásait. A helyi önkormányzatoknál a bérkiadás pontosan annyival lesz kevesebb, mint a 13. havi juttatás és a jövő évi béremelkedés elmaradása, a szociális segélyek kifizetése pedig a ny ugdíjminimum növekedésének elmaradásához igazodik. Az önkormányzati támogatásoknál csupán ennyi a csökkenés, fejlesztési ügyekben pedig jelentős bővülés tapasztalható. A jövő évi költségvetési javaslathoz több mint 400 módosító, kapcsolódó módosító indítvá nyt nyújtottak be képviselőtársaim. Jelentős részük nem illeszkedik a kormány gazdasági és költségvetéspolitikai célkitűzéseihez. A kormány elsősorban olyan indítványokat támogat, amelyek a törvényjavaslat összefüggéseinek tisztázását és az esetleges hián yosságok megszüntetését célozzák, valamint a benyújtás óta a gazdasági folyamatokban végbement változások hatásait érintik. A kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely a megváltozott makrogazdasági paraméterek ismeretében - tekintettel a világgazd asági válság Magyarországra gyakorolt hatására - hajt végre kiadáscsökkentést, és számol alacsonyabb adó- és járulékbevételekkel. Ezt a javaslatot rendhagyó módon országgyűlési képviselőként magam nyújtottam be annak érdekében, hogy a tartós egyensúly megt eremtése céljából a korábban elkészített költségvetési törvényjavaslathoz képest megtehessük azokat a további szükséges intézkedéseket, amelyek a hiánycsökkentést biztosítják. Ennek alapján jövőre a közszférában nem növekednek a bérek, és nem kerül sor a 1 3. havi illetmények kifizetésére. Szintén a javaslat része, hogy csak a 62. évet az előző évben betöltött öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülők kapnak plusz egyhavi nyugdíjat, amelynek összege maximum 80 ezer forint lehet. Ezek a lépések azér t váltak szükségessé, mert Magyarország a globális pénzpiaci válság következtében nem tud az eredetileg tervezettnek megfelelő államháztartási hiányhoz finanszírozási forrást biztosítani. Arra kényszerülünk, hogy mérsékeljük az államháztartás finanszírozás i szükségletét, ezt szolgálja az említett kiadáscsökkentés, amelynek eredményeként a hiány bruttóhazaitermékarányosan az eredetileg számított 2,9 százalék helyett 2,6 százalék lehet a jövő évben. Az elsődleges egyenleg a benyújtott törvényjavaslatban szer eplő, bruttóhazaitermékarányosan 1,4 százalékos mértékhez képest 1,9 százalékra növekszik. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja a gazdasági és informatikai bizottság által beadott azon módosító javaslatot is, amely a távhőszolgáltatás versenyképeseb bé tételéről szóló törvény
