Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
329 törvényjavasla t elkészült, még nem volt ismert az Alkotmánybíróság döntése, és ezért nem tudtak arra figyelemmel lenni. (11.00) Ezzel természetesen ellentétes a törvényjavaslat indokolása. A törvényjavaslat indokolása egyszerűen azt mondja ki, hogy a polgári törvényköny v módosításával kapcsolatos, a köztársasági elnök úr által benyújtott alkotmányossági kifogást figyelembe vettük, és erre figyelemmel terjesztjük be ezt a törvényjavaslatot. Nem szeretnék itt egy szakmai vitában ilyen politikai megjegyzést tenni, de kényte len vagyok. Ez az a szokásos dolog, hogy figyelembe vesszük az ellenzék véleményét, de természetesen nem teszik meg, csak mondják. Itt is az van leírva az indokolásban, hogy a köztársasági elnök úr észrevételeit figyelembe vettük; természetesen nem tették meg; természetesen az Alkotmánybíróság által később elutasított szöveget írták be a javaslatba. Ez egy olyan hiba, ami előrevetíti reményeim szerint az árnyékát a következő alkotmányos kifogásra, ez pedig a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos kér dés. A bejegyzett élettársi kapcsolatot a 2007. év végén a családjogi törvény módosításával fogadta el a tisztelt Ház - ahogyan ezt már hallottuk , 2009. január 1jei hatályba léptetéssel. Két képviselőtársammal, Salamon László és Lukács Tamás képviselő u rakkal az Alkotmánybírósághoz fordultunk, és bízva abban, hogy a hatályba léptetés 2009. január 1jével történne meg, reméljük, hogy ezt az alkotmányossági kérdést az Alkotmánybíróság még ezen az őszön meghozza. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgy űlés alelnöke foglalja el.) És akkor mi a teendő? Akkor az a teendő, hogy egy koncepcionális kérdéssel ismét át kell dolgozni a törvényjavaslatot. Én nem tartom szerencsésnek azt, hogy annyira gyorsítjuk a polgári törvénykönyv elfogadását, hogy október els ő napjaiban záródna le az általános vita, és december 15ével zárószavazás legyen. Talán meg kellene várni ezeket a kérdéseket, hogy ezek az alkotmányossági problémák kitisztulhassanak. A felvetett alkotmányossági kifogáson túlmenően nem fogadtuk el, és az általános vitára való alkalmasság ellen szavaztunk azért is, mert az egész kodifikációs tevékenység teljesen érthetetlen módon zajlott le, s természetesen nagyon komoly belső ellentmondásai vannak. Ismertetésre került az, hogy az 1998. évi kormányhatároza t döntötte el a kodifikációs munka elkezdését, felállították a nagybizottságot, szerkesztőségeket, el is kezdődött a munka. A munka végig nagy nyilvánosság előtt folyt, majdnem minden hónapban lehetett a napisajtóban különböző tájékoztatásokat olvasni, ame lyek nagyon sokszor nagy vihart is kavartak, kiszellőztettek bizonyos koncepcionális kérdéseket. Az 1998. évi kezdésből 2003ig jutott el a kodifikációs munka odáig, hogy elfogadott a kormány egy koncepciót, és a koncepció elfogadását követően megnyílt a l ehetősége a normatív szöveg elkészítésének. Ez a határidő és ez a kormányhatározat rendkívül fontos az egész tevékenységben. A szerkesztőbizottság Vékás Lajos akadémikus professzor úr irányításával elkészítette a javaslatát, és 2007 őszé n meglepetésszerűen szerzett tudomást arról, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kívánja befejezni a kodifikációs munkát; ígérték, az általuk elkészített anyag alapján fogják befejezni ezt a tevékenységet. Rendkívül méltányolandó, hogy a munkát irányító, majd az abban részt vevő személyek állami kitüntetésben részesültek tevékenységükért. Az is rendkívül helyes, hogy a miniszter úr úgy a bizottság előtt, mint a miniszteri expozéjában köszönetét fejezte ki ennek a bizottságnak a munkájáért, de azt hiszem, ezen formai elismerések mellett ennek a kilencéves munkának az lett volna az igazi elismerése, hogyha a munka eredményét a kormány tiszteletben tartja; tiszteletben tartja, és tulajdonképpen azt tekinti a vita alapjának, a vita anyagának, amit ez a szakértői bizottság elkészített. Nem titok, itt már szó volt róla, 2008. március 31én a Magyar Tudományos Akadémia előadótermében ez a bizottság az általa készült javaslatot - amit könyv formájában megjelenítettek tizenkilenc ember munkájaként - bemutat ta és megvitatta a szakmával. Szóba került már a
