Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
326 tagját a társadalomban helyezi el. A család a személy kibontakozásának terepe, a testilelkiszellemi növekedés talaja, ahol az emberi kapcsolatokat, a kötődést tanuljuk. Azt a kötődést, amely alapjában az emberi együttélésben nélkülözhetetlen erények fejlettségi szintjétől függ. Ezek: a meg bízhatóság, a felelősségtudat, az együttműködési készség, a kölcsönös segítés, az egymással való törődés, a megbocsátókészség, a bizalom; mindezek a hűség szinonimái. A hűség tehát sokkal több, mint az együttműködési készség és az egymás támogatása. Ha csa k ezt a két szót nézem, ez vonatkozhat egy kft.re is. A házasság és a család pedig sokkal több, mint egy kft. Rita Süssmuth, a német parlament korábbi elnöke éppen egy családjogi törvényről szóló vitában így vallott erről: a felsorolt erények különösen a szülői szeretet gyümölcsei, s így a gyermek, az ifjú s majd a felnőtt szeretetképességének fontos feltételei. Ebből kell a gyermeknek a számára életfontosságú dolgokat megtapasztalnia, hogy az életét akarják, a feléje irányuló szeretet megbízható és álland ó, a szülők hűségesek még akkor is, ha a gyermek esetleg nem felel meg a vele szemben támasztott elvárásoknak. Ugyanez érvényes a felnőttek egymás közötti szeretetére is: elfogadom a másik életét, időt adok neki, az eltérő és idegen érdekek között érvényes ülni hagyom, a másik javára visszahúzódni képes vagyok. A tartós partneri kapcsolatoknak szükségük van a mindennapi kötöttség ilyen tapasztalataira. A kötöttség sok szempontból józan, egyszerű, megbízható. Egy kapcsolat a hétköznapokban inkább apró jelekbe n, mint hangzatos szavakban él: odafigyelés, hallgatás, megértés, dicséret, tapintat, ezek az éltetői. Nagyon fontos, amit Rita Süssmuth mondott: ha a kötöttség nem jön létre, lelkileg, de gyakran még testileg sem bontakozhat ki az emberi élet. Az embernek ez a kötöttségszükséglete, az igény, hogy egy másik ember tartósan hűséggel elfogadja, olyan egzisztenciális jelentőségű, hogy ebben antropológiai állandóról beszélhetünk. A kötöttség állandósága azért olyan fontos, mert a szociális és érzelmi tájékozódás , az értelmes tapasztalatszerzés feltétele. Azok az emberek, akiknek a kötöttségigényét semmibe veszik, nem képesek értékelni önmagukat. Egy kapcsolatot tartósan megélni nagy és nehezen megoldható feladat, nélküle viszont nincs értelme a szeretetnek. Ezért nem az igényt kell megszüntetni vagy zárójelbe tenni, hanem a sikeres, tartós kötöttségekért kell dolgozni. Nyilvánvaló, hogy a tartós kötöttség nem támaszkodhat csupán az érzelmi és szituációs etikára. Teherbíró visszacsatolásokra van szüksége, eszmékre és meggyőződésekre, amelyek lehetővé teszik, hogy a pillanatnyi perspektívák a jövőbe táguljanak. Tisztelt Ház! Miről szól ez az idézet? A hűségről, amit nem csupán kár “kifelejteni” a Ptk. családjogról szóló könyvéből, hanem ez egy óriási hiánya ennek a t ervezetnek. Ebből a hiányból vezethető le az, hogy a házasság, az élettársi viszony és a bejegyzett élettársi viszony, az egyneműek együttélése közé egyenlőségjelet lehet tenni, mintegy - ahogy az imént hallottuk - a választás szabadságára hivatkozva. No de mi áll az Alkotmánybíróság 14/1995. számú határozatában? A következő: “A házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő életközössége. Ez az életközösség tipikusan közös gyermekek születését és családban való felnevelését célozza, amellett, hogy a házastársak kölcsönös gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete. A gyermekek nemzésére és szülésére való képesség nem fogalmi eleme és nem feltétele a házasságnak, de a házasság eredeti és tipikus rendeltetéséből folyóan a házastársak különneműsége igen. A házasság intézményét az állam arra tekintettel is részesíti alkotmányos védelemben, hogy elősegítse a házastársak számára a közös gyermekkel is rendelkező család alapítását. Ez a magyarázata annak, hogy az alkotmány 15. §a együtt említi a védelem két tárgyát: a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.” Érdekes volt a sok számadat, amit MSZPs képviselőtársunktól hallottunk. Én is mondanék egy adatot. Ha a statisztikai adatokat nézzük, azt látjuk, hogy h ázasságban kétszerháromszor annyi gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot, a különneműek - jelen törvényben a házasság rangjára emelt - együttélését tekintem, ott a gyermek már csak botrányos médiahír. Ha az al apelvek között a gyermek érdekének védelmét tekintem - és talán itt van egy
