Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 19 (179. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz):
3090 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Teljesen természetes, hogy mindenkit az a probléma érdekel, amiért felelős, és mi Szombathelyért voltunk felelősek. Arra azért felhívnám a tisztelt figyelmet, hogy aki piaci körülmények közé kerül, annak meg kell tanulni bizonyos sza bályokat és magatartásformákat, amiket a piac megkövetel. Ez most így alakult. Én nem azt mondtam, hogy hagyjuk figyelmen kívül ezeket a problémákat, hanem azt, hogy ezek a problémák közös egyetértéssel és szakszerűen kezelhetők. A készletezés problémája é s mindaz a problémakör, ami itt elhangzott, megoldható, ha ebben közös az akarat, és egy közös cselekvési programot össze tud hozni a tisztelt Országgyűlés. De azt megerősítem, hogy nálunk kedvező hatása volt ennek a szabályozásnak, és óvnánk attól, hogy e zt visszacsináljuk. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Visszatérünk a 15 perces időkeretű felszólalásokhoz. Megadom a szót Molnár Ágnes képviselő asszonynak, Fidesz. DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tiszte lt Ház! Amikor a T/6645. számú törvényjavaslatról beszélünk, ami tulajdonképpen tíz egészségügyi törvény összevont, együttes módosítását jelenti, akkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az elmúlt években, különösen az utolsó két évben milyen változások következtek be az önök hathatós közreműködése nyomán az egészségügyi ellátórendszerben. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mai törvénytervezet az egészségügyi reformtörvényeknek csak toldozgatása és foltozgatása. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Ors zággyűlés alelnöke foglalja el.) Miről is van szó? 2006ban önök beharangozták az egészségügy reformját, de ezzel tulajdonképpen csak egy káoszt, egy reformámokfutást okoztak, és több olyan jogszabályt erőltettek át a parlamentben, amelyeket a most előttü nk lévő törvénnyel akarnak javítani. Ilyen többek között a gyógyszergazdaságossági törvény, amely a patikaliberalizációról szól, és ilyen a kórházi rendszer átalakításáról szóló törvény is. Ez utóbbiról szeretnék részletesebben beszélni. (13.00) Kedves Képviselőtársam! Nem szabad arról megfeledkezni, hogy 2006 őszén mégiscsak önök szüntettek meg 16 ezer gyógyító aktív ágyat, és ennek nyomán került több kórház bezárásra. Önök ezt az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvénynek nevezt ék el, pedig éppen ennek az ellenkezőjéről szólt a tettük, ráadásul önök úgy építették le a kórházi rendszert, hogy ezzel párhuzamosan elfeledkeztek a beígért járóbetegszakellátások megerősítéséről. Az ágyszámokat lecsökkentették, a területi eloszlásban m eglévő egyenlőtlenségeket azonban nemcsak hogy nem csökkentették, hanem még rontottak is a helyzeten. Ennek természetesen az lett az eredménye, hogy megszűntek a kórházak, bezártak kórházi osztályok, várólisták alakultak ki, és egy kaotikus betegbeutalási rend alakult ki. Ehhez kapcsolódott az Alkotmánybíróság 2008. szeptember 26ai döntése, amely az önök újabb kudarcát hozta, ugyanis a testület a törvény számos szakaszát alkotmányellenesnek találta, ezért azt megsemmisítette. A kapacitáselosztás rendje nem felelt meg a jogállamiság követelményeinek, és sérült az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés joga is. Most önök megpróbálnak legalább néhány támpontot meghatározni, hogy megfeleljenek az Alkotmánybíróság határozatának, mindezzel azonban több b aj is van. A legnagyobb probléma az, hogy a kiindulópont a hibás. A Alkotmánybíróság nem tiltotta meg önök számára azt, hogy a jelenlegi kapacitáselosztást, tehát az ágyszámokat, valamint a kórházak besorolását ennek kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság erre lehetőséget adott, újragondolják és módosítsák. Úgy gondolom, felül kellett volna vizsgálni azt a helyzetet, ami egy korábbi egészségügyi miniszter döntésén alapult, és számos ponton tarthatatlan s elfogadhatatlan volt. Sajnos, önök ehelyett úgy gondolták, hogy a