Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 19 (179. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH ZSOLT (a Fidesz,
3041 ne egyetlen törvényben akarjanak tíz törvényt módosítani, hanem ezeket szedjük szét, ha más nem, legalább két nagy csomagba, de inkább háromba. Ha jól tudom, a tárca is így készítette elő eredetileg, három csomagban, később került ez egyetlen javaslatba. Mi azt javasoltuk volna, hogy szedjük szét olyan részekre, amelyekben valóban egyet tudunk érteni, és amelyekben semmiféle kétség nem merül föl a törvény szándékával, illetve a törvényben foglaltakkal szemben, és vegyük egy külön csomagba azok at, amelyek problémásak, és amelyeken még egyeztetni kell, akár azzal együtt, hogy abban nem fogunk tudni egyezségre jutni, és a parlamenti többség majd eldönti, hogy támogatja vagy nem támogatja. Sajnos, ez nem történt meg. Ebből egyébként arra következte tünk, hogy igazából talán nem is a konszenzuskeresés volt a célja az egyeztetésnek, hanem inkább a felelősségmegosztás. Ebben is részt veszünk természetesen, addig, ameddig ez ránk vonatkozik, de nem hanyagolható el az a tény, hogy hogyan jutottunk el idái g, ez pedig valóban a 2006ban elindított és elhibázott, alapjaiban elhibázott egészségpolitikai döntések sorozata volt, ami idevezetett. A törvényjavaslattal általában az a legnagyobb bajunk, hogy igazából nem reagál a magyar valóságra, nem oldja meg azok at a helyzeteket, amelyeket kialakítottak az elmúlt évek során. Így például nem kezeli az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának azon torzulásait, amelyeket például a kórháztörvénynek mondott törvény hozott létre. Nem kezeli a kapacitásszabályozás azon legnagyobb gondját, hogy nem illeszkedik az ország egyes területein meglévő népegészségügyi adatokhoz, népegészségügyi mutatókhoz, nem illeszkedik a betegségi adatokhoz sem. Nem szünteti meg a törvényjavaslat a teljesítményvolumenkorlátozást, amely egyéb ként álláspontunk szerint egy nagyon durva eszköz a költségvetés betartására, ezen keresztül egyébként területi egyenlőtlenségeket gerjeszt, és ez a teljesítményvolumenkorlát az egyik fő felelőse a kialakult várólistáknak. Ez egy eszköz a kormány részére, hogy minél egyszerűbben tudjon forrást kivonni a rendszerből. A gyógyszerterületen ez a törvényjavaslat nem kezeli a gyógyszerkiskereskedelem területén kialakult legnagyobb gondokat. Mik ezek? Az egyik az, hogy patikaláncok kezdenek kialakulni az országb an. Ez egy szándéka volt a korábbi törvényjavaslatnak, amellyel eleve nem értettünk egyet. Ezek a patikaláncok azért jöhetnek létre, mert a személyi jogot megnyirbálták, és azt a szabályozást, ami egyébként Európa jelentős részén jól működik, és Magyarorsz ágon is ilyen volt, gyakorlatilag teljesen tönkretette. Oly mértékben megkönnyítették korábban a patikanyitást, amely irreálissá vált. Patikák nem azokon a kis településeken nyílnak, ahol eddig nem voltak, hanem azokon a nagy településeken, ahol egyes pati kák, úgy tűnik, hogy jó hasznot realizáltak, és erre az üzleti haszonra akartak rászállni mások. Alapvetően ezt sem kezeli. Tehát sem a személyi jog kérdéséhez nem nyúl, sem pedig a patika megnyitásához. Ezenkívül, ami alapvető gond még: nem kezeli azt a p roblémát, hogy a gyógyszerkiskereskedelmet nemzeti kézben kellene tartani. Ezt más országok is így teszik. Ez egy biztonsági kérdés is egyébként a magyar lakosság szempontjából. További hibája a törvénynek, hogy nem állítja vissza a hivatásrendi kamarák j ogosítványait. Noha hozzányúl a működési engedélyek kezeléséhez, noha szabályoz etikai kérdéseket, nem álltja vissza a kamarák ezen jogosítványát, úgymint az etikai eljárások lefolytatását, a személyi jog vagy praxisjog kiadását, kezelését és a működési en gedéllyel kapcsolatos eljárásokat és nyilvántartásokat. A harmadik észrevételünk az, hogy a törvényjavaslat meglehetősen sok felhatalmazást kér a kormány és az egészségügyi tárca számára az egészségügyben fontos szabályozásokra. (9.10) Mindezt teszi úgy, hogy semmilyen beszámolót, semmilyen iránymutatást nem kaptunk arra nézve, hogy mik a szándékai, mit szeretne tenni a kormány, mire kéri a felhatalmazását az országgyűlési többségnek. Ez bizonyos értelemben egy biankó csekk, azt gondolom , hogy ez sem a konszenzuskeresés irányáról szól.
