Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
2991 “Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfeleknek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, illetve adats zolgáltatási kötelezettségét teljesítenie.” Ahogy mondtam már, éppen a napokban kérdést intéztem dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter úrhoz: “Mire elég a 9600 bit/szekundum?” címmel, azzal kapcsolatban, hogy az Ormánságban, de más utt is a vidék ellehetetlenítésének utolsó lépéseként a vezetékestelefon- és ezzel együtt az internetszolgáltatás is végveszélybe került, ugyanis a szolgáltató mindössze 9600 bit/szekundumos sebességű adatátvitelt biztosító GSMkészülékeket telepít. Itt ké rném szintén Velkey képviselőtársamat meg arra, hogy az ilyen irányú módosító javaslatunkat, hogy ne a 9600 bit/szekundumos sebesség legyen a különböző vidékeken, amivel az internetszolgáltatást nem tudják használni, támogassa, akkor biztos, hogy sikereseb b lesz. Megnéztem a tavalyi szavazást, tavaly az ilyen irányú módosító javaslatomra nemmel szavazott képviselőtársam. A főosztályvezetőhelyettes úr azt az érvet hozta fel, hogy az önkéntes alapon működés is már közel 95 százalék fölötti elektronikus kérel embenyújtási lehetőséget biztosított, azonban az általam említett helyeken 2009től lesz a sávszélesség a jelenlegi lassú internetelérésnek csupán a harmada, vagyis teljesen használhatatlan. Elengedhetetlennek tartjuk, és nemcsak ezzel a törvénnyel kapcsol atban, hogy az elektronikus ügyintézést kötelezővé tevő jogszabályok esetén legyen valamilyen formában garancia az azok betartásához szükséges technikai feltételek biztosítására is. A hátrányos helyzetű térségekben internet nélkül ugyanis a helyi önkormány zatok és más közszolgáltatást végző intézmények és személyek, például a háziorvosok, falugazdászok is képtelenek ellátni feladatukat. Nehezményezzük azt is, hogy míg a 26. §hoz fűzött indokolás az ügyintézés egyszerűsítéséről beszél, teljesen nyilvánvaló, hogy ez és egyébként az eredeti törvényben is található jogi szabályozás földi halandók, azaz egyszerű gazdálkodók részére teljességgel átláthatatlan, érthetetlen és használhatatlan. Összefoglalva, mint ahogy annak idején az eredeti jogszabályt sem támoga ttuk, a jelenlegi törvényjavaslatot sem tartjuk elfogadhatónak az elmondottak alapján. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Velkey Gábor képviselő úrnak. VELKEY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönö m a szót, elnök úr. Legelőször Örvendi képviselőtársamnak szeretném jelezni, többször elmondta már, és vélhetően jogos igény, hogy a törvényjavaslat szövege érthető legyen, vagy közérthetőbb legyen annál, mint amilyen. De úgy gondolom, ennek ellenére nem é rhető el az a végletes cél, hogy minden jogalkalmazó vagy minden érintett mezőgazdasági termelő valóban értelmezni tudja a szöveget. Ezért van és működik az agráriumban és az élet minden területén egy nagyon kiterjedt intézményhálózat és szolgáltatóhálózat , például érdekképviseleti szervek, kamarák, amelyeknek az a feladata, hogy segítsék a termelőket. Úgy gondolom tehát, hogy a cél, hogy legyen közérthetőbb, helyes, az, hogy mindenki számára garantáltan érthető legyen, nem érhető el, sem nálunk, sem másho l a világon. Nyilván fontos lenne, hogy a szövetkezés és a kamarákkal való kapcsolattartás, az ilyen irányú szolgáltatás igénybevétele és az erre való ráhangolódás a termelők részéről is szélesebb körben terjedjen el. Ez fontos cél, ezt magam is szorgalmaz nám. Kékkői Zoltánnal nem szeretnék vitatkozni, mert azt gondolom, sok mindenben egyetértünk. Amikor megnéztem a köztársasági elnök úr véleményét, és örülök neki, hogy ezt sokan elolvastuk, úgy vettem ki, hogy az ő álláspontja nem nagyon egyértelmű, hanem dilemmákat fogalmaz meg, és a belső arányok azok, amelyeket kérdésként felvet; mert úgy érzi, és nagyon leegyszerűsítve fogom megfogalmazni, hogy a földtulajdonosok esetében érzékelhető érdeksérelem arányban van, vagy megfelelő nagyságú az ehhez képesti kö zhaszonnövekedés a törvény bevezetésével szemben.
