Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - Dr. Bosa Nenadić, a szerb Alkotmánybíróság elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BEBES ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOLBER ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
2918 Éppen az elmúlt héten tartottuk a gazdasági csúcsot, ahol a gazdaság megújításával kapcsolatos an számtalan javaslat merült fel, de az egyik ilyen lehetőség az, hogy a gazdaságon belül a kis- és közepes vállalkozásoknak biztosítsunk több lehetőséget ahhoz, hogy tudásalapú termékeket hozzanak létre, és a gazdasági válság befejeződését követő prosperi tás, konjunktúra idején legyen Magyarországnak számtalan olyan innovációja, tudást tartalmazó terméke, amellyel versenyképes lehet a világpiacon. Mindez persze nem csupán ebből a szempontból érdekes, foglalkoztatási szempontból is jelentős, hiszen szeretné m kiemelni azt a tényt, hogy az elmúlt esztendőben az Európai Unióban létrejött kutatófejlesztő munkahelyek 15 százaléka Magyarországon jött létre, és 35 olyan multinacionális cég működik Magyarországon, amelyek kutatófejlesztő egységet alakítottak ki it t Magyarországon. Nos, mindennek a feltételét megteremtette a költségvetési törvény új szerkezete, hiszen a 34. fejezet a kutatásfejlesztéshez biztosít forrásokat és lehetőségeket, és örülök annak, hogy ez is talán egy olyan terület, ahol szélesebb együtt működés alakulhat ki a parlament résztvevői között, a pártok között is, hiszen egy hosszú távú nemzeti érdekről van szó. Ez a szerkezeti átalakítás jelképszerű, mégis fontos érdemi változtatásokat is tartalmaz, mindamellett, hogy a kormányzati szerkezetben is jelentős változások alakultak ki azzal, hogy tárca nélküli miniszter felel ezekért a területekért. A költségvetési törvény biztosítja azokat a működési feltételeket, amelyek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz, valamint a Magyar Szabadalmi Hi vatalhoz kapcsolódnak. Ez a két hivatal, meggyőződésem, döntően egyébként saját bevételi forrásokból magas színvonalú munkát tud végezni a költségvetési törvényben megjelölt és előirányzott forrásokkal. Több olyan ágazati feladatra is jut azonban pénz és f orrás, amely az ország számára is nagyon fontos dolog, ilyen az Európai Technológiai Intézethez való hozzájárulás, hiszen abban a versenyben, amelyben Magyarország ezt az európai intézményt, ennek a székhelyét elnyerte, vállaltuk azt, hogy bizonyos feltéte leket mi magunk teremtünk meg az intézménnyel szemben, és noha ez nem egy kutatóintézet, mégis azt jelenti, hogy Budapesten lehet az európai kutatásfejlesztés egyik centruma, amely behálózza Európát, amely összefogja a nagy egyetemek, kutatóintézetek és a nagyvállalatok kutatásfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét. Úgy gondolom, fontos előirányzat, amelynek a kezdő lépését tesszük meg a következő esztendőben, hiszen az azt követő időben bővítenünk kell az erre fordítandó forrást, párhuzamosan azzal, aho gyan ez az intézmény fejlődik. Több érdekesség is adódik a költségvetésünk kapcsán, hiszen jelentős előirányzatot, 1,2 milliárd forintot fordítunk a KFKI kutatóreaktorában a kiégett fűtőelemek cseréjére, illetőleg az elhasznált elemek elszállítására, tárol ására és alacsonyabb, kis dúsítású fűtőelemek beszerzésére, jelentős mértékben támogatva az intézményfenntartó Magyar Tudományos Akadémiát, hiszen felefele részben járulunk hozzá a beszerzéshez ezen a területen. De mégis, a kutatásfejlesztés egyik legfon tosabb része nyilvánvalóan a támogatás, amit egy 2003ban elfogadott innovációról szóló törvény, valamint az Innovációs Alapról szóló törvény alapozott meg, amelynek eredményeképpen az elkövetkezendő esztendőben már 55 millió forintos lehetőség áll rendelk ezésre, arra, hogy a különböző kutatásfejlesztési területeket támogassuk. Természetesen legfőképpen azt szeretnénk elérni, hogy az ötlettől a piacig el tudjuk vinni a gondolatokat, azokat az innovatív szemléletet tartalmazó felvetéseket, amelyeket érdemes kutatni, érdemes fejleszteni, mert az üzleti hasznosításukra lehetőség nyílik, lehetőség van. Ezen a téren ez a forrás lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az innováció támogatása keretében azoknak az új, úgynevezett spinoff vállalkozásoknak, amelyek éppen a rra vállalkoznak, hogy ezt a tudást bevigyék a gazdaságba, ezeket az ismereteket átváltsák termékké, valami gazdasági produktummá, piacra vigyék ezeket az eredményeket. Ez annál is fontosabb, mert ahogyan említettem, ebben a helyzetben hosszú távon gondolk odva a vállalatok, kis- és közepes vállalkozások, illetőleg a magyar gazdaság versenyképessége az, ami számunkra kiemelkedő feladat és lehetőség.