Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - BEBES ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
2892 Ezért azok a módosítások, amelyek az európai uniós források területén belül szükségesen meghozandók, és a következő időszak legfontosabb döntései, ezek egyrészt kiterjednek arra, hogy az állam mit tegyen a következő időben, másr észt pedig kiterjednek arra, hogy az önkormányzatoknak maradjanak meg azok a fejlesztési, beruházási forrásai, amelyek kistérségenként, településenként is munkát adnak, valamint teremtsünk a vállalkozók részére olyan feltételeket, amely feltételek ezeknek a munkáknak a hatékony elvégzését teszik lehetővé, és a versenyképességet a visszaszűkülő világpiaci kereteken belül is meg tudják tartani. Itt tulajdonképpen még hozzátartozik - és válaszként is soksok elhangzott és szerintem nem megfelelő felkészültségű vádra , hogy bizony az elmúlt időszakban Magyarországon a kormányzat és az egész közigazgatás, államigazgatás területén nagyon jelentős visszaszorításról volt szó. És persze számon lehet kérni azt, hogy a közalkalmazottak területén mi történik és munkahe lyvesztés van, a másik oldalról meg számon lehet kérni azt, hogy miért vonul vissza az állam különböző területekről, de sajnos ezek a dolgok összefüggnek. Az elmúlt években 4050 milliárd forintnyi csökkentés következett be a költségvetésünknek ezen intézm ényi oldalán, az állami alkalmazottak, tehát a közvetlenül a központi államigazgatás területén foglalkoztatottak száma 7900ról 5700ra csökkent, valamint ezen a területen a 429 háttérintézmény 184re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat plasztikusa n, demonstratíve csökkenti a nagy államnak a jellegét, megtartván, amennyire lehet, egy hatékonysági elvet. Szeretném elmondani, megint csak SZDSZes kollégáimnak, és örülök, hogy Hankó Faragó képviselőtársam itt van, hogy nem volna szabad összetéveszteni a reformokat a forradalommal. Azért mondom ezt nagyon komolyan, mert drasztikus lépéseket főleg válsághelyzetben, ami adott esetben a Fidesz oldaláról is megindul, hogy ilyen és ilyen jelentős adócsökkentést kellene végrehajtani, nyilvánvalóan nem lehet, m ert az időszak nem ezen forradalmaknak kedvez, hanem a végiggondolt, egymásra épülő, normális reformlépésekre. Egyet például most hadd említsek, a mostani csomagban, amiről éppen beszélek az európai uniós források felhasználása kapcsán, szerepel olyan, hog y ha egy új foglalkoztatottat fölvesz, akkor mi az, ami következő időszakban a foglalkoztatás megtartásának járulékkedvezményére csökken. Ez mit jelent? Ez a járulékok fokozatos csökkentését jelenti azon mértéken belül, amit az állam egy adott időszakon be lül megtehet. Egészen konkrétan szólván ezeknek a forrásoknak a változtatásáról és tartalmáról, azt érdemben el kellene mondani, hogy durván 240 és 400 milliárd forint között van, ennek majd a végrehajthatósága és időbeni ütemezése bizonyítja azt, ami kife jezetten a vállalkozások javára a gazdasági operatív programon belül végrehajtható. Én már most nagyon kérem a képviselőtársaimat arra, hogy kellő felelősséggel ezeket nézzék meg, és lehetőleg támogassák, mert ezek elhangoztak a gazdasági csúcson, hogy ily en igények fogalmazódnak meg, a Fidesz, az SZDSZ és más politikai pártok részéről. Mit jelentenek ezek? Ezek a mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése, komplex vállalati technológiai fejlesztés vagy komplex beruházások támogatása, vagy a magas foglalkoztatási hatású projektek támogatása és egyéb más olyan programoknak a támogatása, illetve a támogatások növelése, ami ezeknek a segítését jelenti. (12.00) Ehhez még: egy félreértést szeretnék elhárítani. Nagyon sokszor elhangzik a mai hétköznapi po litikai és sajtóhírekben, nevezetesen az, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervnek mekkora hányada az, ami közvetlenül vállalkozásokat támogat. Azt szokták mondani a kedves ellenzéki képviselőtársaim, hogy mintegy 33,5 százalék. Ez részletes elemzések és ellenőrzések után is 17 százalék. Ennek a 17 százaléknak a 2009. évi európai uniós felhasználások területén 33 százalékra történő növekedését javasolja a kormányzat, ezt is a költségvetési keretek belső átcsoportosítása révén. És vannak olyan területek, amelyeken többleterőforrás is meg tud jelenni: ez adott esetben a legnagyobb élőmunkaháttérrel és igénnyel rendelkező, de ugyanakkor technológiai szempontból is a
