Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
2855 Volt egy másik javaslatunk, ez az előző évi kasszamaradvány terhéről szólt, arról a 60 milliárd forintos nagyságról , amely állítólag egy tartalékalapba került. Azt kértük, hogy ebből az összeg teljes egészében kerüljön a magyar egészségügy finanszírozására. Jelen pillanatban ennek nyomait sem látjuk. A mi javaslatunk az volt, hogy ha ezt az összeget teljes egészében mo st a gyógyítómegelőző kassza megkaphatta volna - még egyszer mondom, ez a tavalyi maradvány , akkor a finanszírozást, amely 3 hónapos csúszással van az egészségügyben - tehát elvégeznek egy munkát, és rá 3 hónapra kapják meg az érte járó ellenértéket , le lehetne csökkenteni 2 hónapra. Ez azt jelenti persze, hogy egyszerre, egy összegben, egyhavi finanszírozást előre kell hozni, és be kell tenni a kasszába. Ez levegőhöz juttatná az intézményeket, képesek lennének a meglévő adósságokat - ami körülbelül ez a nagyságrend - rendezni, és az adósságtehertől megszabadulva próbálnák ezt a válságot átvészelni, és ezen válság ideje alatt a szerintünk egyébként megnövekedő egészségügyi szükségleteket ellátni. Nézzünk meg még egy gondolatot, képviselőtársaim! Azt szo kták mondani, hogy minden költségvetési módosító javaslatnak kell hogy legyen egy forrásoldala, egy lába. Ennek a javaslatnak a lába a kamatkiadások csökkentéséről szól. Meggyőződésünk, hogy Magyarországon a kamatkiadások rövid idő alatt és jelentős mérték ben csökkenthetők abban az esetben, ha sikerül Magyarországgal szemben a bizalmat helyreállítani. Magyarországgal szemben a bizalom nem véletlenül veszett el és nem egyik napról a másikra. Ezt a folyamatot jól lehetett látni, a hitelminősítő intézetek foly amatosan rontották az ország besorolását, amelynek elsődleges oka az, hogy szavahihetetlen a magyar kormány. Ha a magyar kormány szavahihetőségét helyre lehetne állítani, abban az esetben jelentős mértékben - akár több százalékponttal is - csökkenhetne a m agyar költségvetés finanszírozásának ára, a magyar hitelek törlesztőrészletének kamata. Ehhez egyébként, képviselőtársaim, nincs szükség semmi másra, mint arra, hogy a magyar parlamentben lévő képviselők többsége - a választók akaratából , a szocialistas zabad demokrata többség vegyen egy nagy levegőt, és vagy egy új kormányt állítson új miniszterelnökkel - ehhez megvan a lehetőségük és a választói felhatalmazásuk is , vagy ha ezt nem tartják helyesnek, akkor szakértői kormányt állítsanak föl köztisztelet nek örvendő magyar szakemberekkel. Ha ez sem elfogadható az önök számára, akkor járuljanak hozzá egy előrehozott választáshoz! Mind a három megoldás jobb annál, mint ami jelen pillanatban van Magyarországon. A magyar választók fölhatalmazták ezt a két párt ot arra, hogy kormányozzon. Azt gondolom, eljött az idő, amikor éljenek a fölhatalmazással, és adjanak Magyarországnak egy új, szavahihető kormányt, vagy ha erre nem képesek, akkor tegyék lehetővé, hogy a nép vegye kezébe újra a döntést, és egy előrehozott választás során adjon Magyarországnak új kormányt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, az MDF és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a költségvetés részletes vitájánál tartunk, tehát próbálj uk meg ehhez tartani magunkat. (Taps az MSZP padsoraiban.) Most két percre megadom a szót Kökény Mihály képviselő úrnak, MSZP. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Enyhén szólva is naivitásnak gondolom Horváth képvise lőtársam szavait, hogy 50 milliárdot hirtelen valamilyen szavahihetőségi vagy hitelességi fordulattal, egyszerűen pszichológiával lehetne keresni ebben a költségvetésben. Sajnos, azt kell hogy mondjam, hogy nincs olyan ágazat és nincs olyan terület - ideér tve az egészségügyi ágazatot is , amely most mentesülhet a pénzügyigazdasági válság következményei alól. Bár lehetne teljesíteni azt, amit a képviselő úr mond, mert szívesen mi is adnánk 50 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alaphoz, ha lenne miből . Sajnos azonban e tekintetben nincs, és majd a részleteket el fogom mondani egy hosszabb hozzászólásban. Azonban muszáj azt mondanom, tisztelt képviselő úr, hogy akkor, amikor ön hirtelen valahol talált 60 milliárd forintot, ami még egy korábbi megtakarít ást jelentett, akkor valószínűleg elfelejtette, hogy megtörtént a 2007. évi
