Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 17 (177. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - “Mégis indít hivatalból eljárást az ügyészség - de miért épp azok ellen, akik feljelentik a bűnözőket?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész:
2768 nyomozók rendelkezésére bocsátott. Információink szerint az újságíró ellen az ügyészség kezdeményezésére indult eljárás. Nem ennek a konkrét eljárásnak a részleteiről, hanem az ügyészség gyakorlatáról és az azt meghatározó elvekről kérdezem önt. Megítélése szerint veszélyese a társadalomra az az oknyomozó riporter, aki munkájának e redményével nem jut jogosulatlan előnyhöz, hanem épp a hatóságok munkáját segíti? Különbséget tesze az ügyészség a szándékos bűncselekmények és a riporteri munka során tanúsított tény és szándék szerint büntetőjogi tényállást meg nem valósító magatartások között? Abszurdnak és elkeserítőnek tartom azt a hirtelen támadt ügyészi aktivitást, amelyet az ügyben láthatunk, főleg annak fényében, hogy a közelmúltban nyilvánvaló, a társadalomra különösen veszélyes bűncselekmények kapcsán még a végletekig elutasító, a hivatalbóli eljárás megindításának lehetőségét a lehető legszűkebben értelmező választ kaptam az ügyészségtől. Fentiek fényében kérem, hogy fejtse ki számunkra: létezike olyan jogelv vagy gyakorlati előírás az ügyészség munkájában, amely alapján egy ok nyomozó riporter ellen hivatalból eljárást kezdeményeznek, míg a fővárost rendszeresen feldúló, bűnöző garázdák esetében ezt nem tartják szükségesnek? Esetleg az RTL munkatársa ellen indított eljárás egy új ügyészségi habitus első jele lenne, és számíthatu nk esetleg arra, hogy a jövőben már a valódi bűnözők ellen is hivatalból indítanak eljárást? Meglátása szerint segítie vagy éppen hátráltatja a bűncselekmények felderítését, ha azok feljelentőit haladéktalanul rabosítják és gyanúsítottként eljárás alá von ják? Megtisztelő válasza előtt szeretném a liberális frakció együttérzését és szolidaritását kifejezni az említett újságíróval, valamint az igazságszolgáltatás erre hivatott szervei helyett is megköszönni munkáját, amelyet többek között éppen az említett s zervek helyett végzett el. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az SZDSZ és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Kovács Tamás legfőbb ügyész úrnak. DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban kénytelen vagyok röviden ismertetni a szóban forgó esettel kapcsolatos jogi helyzetet. A büntető törvénykönyv a 255/A. § beiktatásával 2001 óta biztosít büntetlenséget a vesztegetést megvalósító személynek akkor, ha a cselekményt , mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. A törvény nem rendelkezik azonban arról, hogy a vesztegetési cselekménnyel akár szükségszerű összefüggésben megvalósított más bűncselekmény sem büntethető. Ne m feltételezhetem, hogy a törvényhozó elfelejtett erről rendelkezni, a jogalkalmazó csak azt feltételezheti, hogy ez volt a jogalkotó szándéka. Ugyanakkor a büntető eljárásjog is tartalmaz kedvező rendelkezéseket a bűnüldözési érdekből bűncselekményt megva lósítókat illetően. De még a fedett nyomozó esetében is csak akkor ad módot a törvény a nyomozás megszüntetésére, ha a bűncselekményt szolgálati feladata teljesítése közben, bűnüldözési érdekből követte el, és e bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amel y az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik. Ezeken az eseteken kívül a büntető jogszabályok más privilégiumokat nem tartalmaznak, így tehát további privilégiumok a sajtó munkatársait sem illetik meg. Megjegyzem, hogy a sajtótörvény 3. § (1) bekezdése is úgy szól, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, és az Európai Parlament közgyűlésének az újságírás etikájáról hozott határozata is kimondja, hogy az újságíró hivatásá ban a cél nem szentesíti az eszközöket, ezért információt csak törvényes és erkölcsös eszközökkel lehet szerezni.
