Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS DÉNES (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
2674 kulturális élet fejlődését, vagy sem? És utána lépjünk majd tovább bizonyos munkajogi és egyéb kérdésekre. Elnök úr, köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Gulyás Dénes következik. GULYÁS DÉNES (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetlen mondat erejéig még visszatérnék ahhoz, hogy közgazdász vagy jogász vezethete színházat. Természetesen vezethet. Én nem azt mondtam, hogy nem vezethet, nem csinálhat jó színházat egy közgazdász vagy egy jogász. Én azt hiányolom a törvényből, hogy valamilyen módon szabályozza azt a területet. Az én gondolkodásom szerint egy közgazdász a színház gazdasági igazgatója lehet, vagy a jogász a vezető jogásza lehet, és egy művészetek területén évtizedeket eltöltött művész pedig inkább a szakmával, az ő szakmájával, ha leh et használni ezt a kifejezést a művészetekre, vezesse a színházat. Még egyszer mondom, lehetnek kivételek. Mégis azt hiszem, hogy ez a gyakorlat nem feltétlenül jó. Azt a példát tudom önnek elmondani vagy a képviselőtársamnak, hogy szerencsém volt tíz évet Amerikában dolgozni, ahol a New Yorki Metropolitan igazgatója Bruce Crawford nevezetű úr volt, aki a gazdasági ügyekért felelt és azért, hogy ezt a sok millió dollárt valahogy beszerezze, ami természetesen sokkal könnyebben ment, mert olyan adótörvények vannak, amelyek ezt preferálják, ellentétben velünk, de a színházra a művészi ujjlenyomatát James Levine nyomta rá. Ő volt praktikusan a színház programjának, stílusának, módszerének meghatározója. Tehát én azt gondolom, a szerepeket felcserélni egy színhá zban nem feltétlenül jó. Egyetlen gondolat még a végén, amivel problémám volt: úgy gondolom, túl sok felhatalmazást kap a miniszter és a kormány, túl sok mindenbe szólhat bele. Ez valamilyen ponton mégiscsak ütközik az előadóművészi szabadsággal, úgy érze m. Azonkívül lehetőséget ad a miniszternek az előadóművészeti tanács e sok pont ellenére is, ami alapján beleszólhat a dolgokba, egy kibúvót adhat, hiszen mondhatja azt, hogy az előbb az előadóművészeti tanács, kérem, ezt tanácsolta, megtettem, vagy nem tettem meg. Ezért az előadóművészeti tanácsot első soron elvetendőnek érzem. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Halász Jánosé a szó. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az imént, amikor Bókay képviselő ú r felszólalt, először azt hittem, hogy az előadóművészeti szervezetek helyzetéről beszél és esetleg arról, hogy Pécsen milyen helyzet van, vagy milyen változást hozhat ez a törvény, lévén ő pécsi képviselő, és esetleg az Európa kulturális fővárosa előkész ítő zűrzavarban, amiben Pécs leledzik, segít ez a törvény. De nem ezt tette, nem ezt a változatot választotta, hanem tanúbizonyságot tett arról, hogy milyen éberen figyeli a Fidesz padsorait. Köszönjük szépen, képviselő úr, de mégiscsak kellene arról beszé lni, hogy milyen állapotban is vannak Magyarországon az előadóművészeti szervezetek, a színházak. Ugyanis az a helyzet, hogy az elmúlt években, ahogy már ma itt szóba került, a szocialisták a költségvetéssel reálértéken több milliárd forintot kivontak ebb ől az ágazatból, egyre nehezebben működnek a színházak, zenekarok, énekkarok, vidéken különösen így van ez. Abban a helyzetben, amikor strukturálisan és pénzügyi értelemben is legyengítették ezeket a szervezeteket, akarnak egy nagy változást hozó jelentős törvénymódosítást hozni. Azt gondolom, ezt csak akkor szabad, ha már ilyen a helyzet, ha abban széles körű egyeztetés van egyrészt az érintettek, másrészt a fenntartók, harmadrészt pedig a szakpolitikával foglalkozók
