Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 10 (175. szám) - Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2589 - és az elvárás gyakorlatilag úgy szólt, hogy ne mondjatok le semmiféle adóbevételről ebben a helyzetben - a kormány mit csinált? Azonnal visszavonta azt a nagyon szerénynek tekinthető adótörvényjavaslatát, ami pá r héttel ezelőtt a parlament előtt volt, és aminek a vitáját le is folytattuk. Hogy ebben a beteg helyzetben ne mondjon le az ország és a kormány adóbevételekről, ezt ellenzéki képviselőként is el tudom fogadni, ma nem engedheti meg a kormány magának azt a luxust, hogy adóbevételekről lemondjon. De ebből nem az következik, hogy egyetértek azzal, ami most beterjesztésre került, mert ami jelenleg előttünk van, arra azt mondhatom, hogy a 184 oldalnyi papírért, amit ez a törvé nyjavaslat jelent, szinte kár. Többe kerülnek ezek a papírhegyek, amit elénk tettek, mint amennyi hozadéka lesz az ország költségvetésének ebből az adócsomagból. Azt látjuk, hogy ez a törvényjavaslat 10 részben 22 fejezetet tartalmaz. Ez pontosan azt jelen ti, hogy 22 adójellegű törvényben kíván nagyon szerény módosításokat tenni. Adókönnyítést nem jelent. Ha hozzáveszem azt, ami a mai szavazások során eldőlt, hogy az energiaszektorra újabb adót vet ki az Országgyűlés, akkor azt mondhatom, hogy nemhogy szint en tartja azt az adószintet, ami jellemzi ma az országot, hanem ezt még meg is fejeli az energiaszektort sújtó adóterhekkel. Ami itt, előttünk van, az csak pontosítás, kicsi kis korrekciók, amik lényegesen nem változtatnak semmilyen szinten az adórendszerü nkön. Az a cél, amit ez a törvényjavaslat megfogalmaz, hogy egyszerűsíteni akar, mert ha egyszerűsíteni tudja az adórendszert, akkor ezzel csökkenthető az adóadminisztráció. Ha az egyszerűsítések során az átláthatósága nagyobb lesz a magyar adórendszernek, akkor ez egyben versenyelőnyt is jelent már önmagában. Ezeket az állításokat egyébként el lehet fogadni, és azt is el lehet fogadni, amit a törvényjavaslat a bevezetőjében megfogalmaz, ha egyszerűbb és átláthatóbb az adórendszer, akkor várhatólag az adóel lenőrzés is hatékonyabban tud működni. Én azonban azt gondolom, hogy ezekért az egyébként szép célokért nagyon keveset tesz ez a tervezet. Ha mégis abban a logikában, amit ebben a tájékoztató anyagban a kormány elénk tárt, egyegy fejezetből kiemelhetnék n éhányat, ez a tervezet szól arról, hogy a magánszemélyeket milyen egyszerűsítések érik. Jónak gondolom persze azt, hogy 3 millió adózó találkozhat azzal a lehetőséggel, hogy az APEH elkészíti helyettük az adóbevallásukat, ha csak bérből és fizetésből élnek , nekik csak alá kell írniuk, ez biztos ésszerű egyszerűsítés. Vagy az eddigi hét adókedvezmény helyett most egy összevont adókedvezmény lesz, ami 30 százalékkal adózik. Nyilvánvalóan az ilyen lépések ellen nincs kifogásunk. Ha a munkáltatókat érintő egysz erűsítéseket nézzük, akkor meg lehet említeni azt, ami a 100 millió forint alatti árbevétellel rendelkező, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat érinti, ilyenek a betéti vagy közkereseti társaságok, ezek könyvvezetése lényegesen egyszerűsödik. Va gy a harmadik fejezetből, gondolkodási körből is kiemelhetek néhányat, ami a gazdaság fehérítését szolgálja. Ezen a területen egyébként a kormánynak voltak eredményei, ez vitathatatlan, ez mindannyiunknak jó. Ha 900 ezer forint fölött vásárolunk, az eladón ak akkor is számlát kell adnia, ha mi, vevők ezt nem kérjük. Ha elérjük ezzel azt, hogy tisztábbak lesznek a viszonyok, akkor nyilvánvalóan az ilyen jellegű lépéseket nem kifogásoljuk. (20.30) Azt jól látjuk e törvénytervezeten keresztül, hogy mindenhol, a hol lehet, erősödik a szankciók lehetősége, a büntetés lehetősége, a büntetéssel való fenyegetés. Bár azt gondolom, a magyar adózók jó része tisztességesen adózik, enélkül is teljesíti feladatait. Vitára ad okot szakértők szerint ez a 250 ezer forint alatt i készpénzben való fizetés lehetősége, vagy ha 250 ezer forint fölött történik ez a vállalkozások között, akkor már valamifajta büntető százalékok lépnek életbe. Kiemelnék még egy dolgot, amit jónak találok, hogy mi, munkavállalók ezentúl a bérjegyzékünkön fogunk találkozni azzal, hogy a munkáltatónk befizettee azokat a járulékokat, melyeket a mi munkabérünk után fizetnie kell. És még néhány dolgot kiemelhetnék, de azt gondolom, nem ezek a lényeges kérdések.
