Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 10 (175. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - El nem fogadott interpellációra adott bizottsági jelentés: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP):
2513 fejlesztési tanácsok végrehajtó szervek, a tárca nem utasíthatja őket, és így most tulajdonképpen vagy 3200 települési önkormányzat kerül felelősségre vonásra, hogy hogyan és mit tett az akadálymentesítés ügyében, vagy a minisztérium, de mind a kettő között van egyvalaki, aki a pályázatot kezeli, és a pályázati kiírásokat megalkotja. A folyamatos hiánypótlásokkal kapcsolatban én óvatos lennék, mert ott meg az lenne a követke zmény, hogy gyakorlatilag az eredményhirdetés húzódna el, és az se lenne jó. Azt kérem és ajánlom, hogy a pályázatok kiértékelése után olyan javaslatot tegyünk a regionális fejlesztési tanácsoknak újabb pályázatok kiírása esetén, amely egyszerre képes a ha tékony és viszonylag gyors pályázati lebonyolítást, illetve a kis önkormányzatok, kevés tudással rendelkező önkormányzatok igényeit kezelni, nehogy egyik érdek a másik fölé kerekedjen. Meg tudom ígérni képviselő úrnak, hogy az elsőkörös pályázatok tapaszta lataira alapozva a másodikkörös pályázatok kiírása előtt a közösen megalkotott javaslatot képviselni fogom a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé. Kérem az Országgyűlést, hogy mindezek ismeretében az interpellációra adott választ elfogadni szíveskedjen. Kösz önöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elfogadott napirendnek megfelelően képviselői felszólalásokra kerülhet sor, franciónként ötperces időkeretben, továbbá a z elsőként jelentkező független képviselőnek szintén öt perc áll rendelkezésére. Kérdezem, hogy kíváne bárki élni a felszólalás lehetőségével. László Tamás képviselő urat illeti a szó, a Fidesz képviselőcsoportjából, ötperces időkeretben. LÁSZLÓ TAMÁS (Fi desz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ebből a polémiából számomra nagyon elgondolkodtató az a kitétel, hogy tömegesen nem feleltek meg a pályázatok a kiírásnak. Miről szól ez? Miről árulkodik ez a dolog? Egyrészt valószínűleg sok - igen ross zul, nem szabványosan megoldott - példából indulhattak ki a pályázók, és ez elbizonytalanító hatású. Másrészről én azt gondolom, hogy az ilyen kisebb települések esetében, amikor kellő műszaki szakember nem áll rendelkezésre, illetőleg pénzük sem nagyon va n pályázatírásra, pályázatírók foglalkoztatására, számukra nem állt rendelkezésre olyan típustervgyűjtemény, amelyből könnyen és gyorsan, akár költségbecsléssel ellátott, beárazott műszaki megoldásokat adaptálni lehetett volna. Én úgy látom, hogy a gondosk odó állam eszméje itt is megbukott. Ez azért is különösen fájdalmas ebben a konkrét esetben, hiszen az akadálymentesítés eszméje valójában ezt diktálta volna, nevezetesen azt, hogy számos nagyon egyszerű és nagyon sokféle formára kidolgozott megoldást kell ett volna nyújtani segítségképpen, ez a konkrét és hathatós segítség ebbe a gondolatkörbe tartozik, illetve tartozna. Az “egyrészt”hez meg az tartozik, hogy az eddig akadálymentesítésre elköltött milliárdokat is felül kellene vizsgálni: vajon a műszaki me goldások megfelelneke a szabványoknak, illetve a használatuk igazoljae az adott műszaki megoldást? (Zaj. - Az elnök csenget.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kérdezem, kíváne bárki még felszólalni. Soltész Miklós képviselő úr kért ugyancsak szót, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Ötperces időkeretben öné a szó, képviselő úr. SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Ön több problémát is fölvetett, amiben sok igazság van, de úgy könnyű kormányzati erőfeszítést tenni, hogy közben pénzt nem
