Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
2483 (14.20) Mint mondtam, természetesen vannak olyan jogszabályok, amelyek nem szerepelnek még ebben a törvényben, de vannak olyan jogsza bályok is, amelyek nem szerepelhetnek. Megint csak hivatkozva a költségvetési vitára, ebben a vitában is, a megalapozó törvények vitájában is elhangzott, hogy valahogy nem süt át ezeken a javaslatokon, hogy milyen alapvető változásokat, milyen reformokat s zeretnénk, nem látják azt a kis- és középvállalkozói ösztönző programot, amiről azért beszélgettünk, egyéb formában mindenképpen. Azt gondolom, hogy a mai helyzet és az idő rövidsége nem biztosítja azt a feltételrendszert, hogy ezek a törvények akár már a beterjesztéskor, akár a jogalkotás folyamatában alkalmassá váljanak arra, hogy ezekről a módosító ötletekről tudjunk beszélni. De az, hogy ha meg tudjuk alkotni ezeket a jogszabályokat, nem jelent egyben felmentést sem arra vonatkozóan, hogy ne kellene tör ekedjünk, hogy akár ezzel párhuzamosan vagy rögtön ezt követően, akár a karácsonyi szünetet felhasználva, ne készítsük el és ne terjesszük be a reformok lehetséges körében, a lehetséges tartalommal azokat a javaslatokat, amelyeket már a jövő évben szeretné nk esetleg meglépni, és ugyanúgy, ugyanabban a ritmusban ne készítsük el azt a hazai recesszióból való gyors kilábalást lehetővé tevő javaslatcsomagot, ami elsősorban és hangsúlyosan a hazai kis- és közepes vállalkozásokra koncentrál. Természetesen - és mo st nem különösen vitába szállva a zárszót elmondó képviselővel - van közöttünk nézetkülönbség, azért vagyunk különféle pártokban, mert még a viszonylag közel álló vélemények sem pontosan ugyanazok egy ügyben. Mégis miért vagyok én optimista ahhoz képest, a mit zárszóképpen Balla képviselő úr elmondott? Mert vannak előttünk példák. Említeném első példának, hogy Robin Hood mégiscsak itt jár közöttünk, mert a parlament plénuma a távhőtámogatás forrásául szolgáló, az extraprofitban részesülő vállalkozásokat átme neti időre megadóztatni, és ezt a forrást a távfűtés költségei áldozatainak átcsoportosítani, a korszerűsítést, a megtakarítást elősegítő beruházásokat mint támogatást biztosítani szándékozó törvényjavaslatból azokat a módosító indítványokat mind kiszavazt a a plénum, amelyek ezt a Robin Hoodadó eltörlését irányozták elő. Még nem szavaztuk meg a jogszabályt, ezt majd hétfőn meglátjuk, de - hogy úgy mondjam - megtettük azokat az előkészületeket, amire a társadalomnak az a része, aki ilyen körülmények között él, vár és számít, és azt gondolom, hogy azt az egyszeri szavazást, azt az egy darab gombnyomást meg tudjuk úgy tenni, hogy a parlament többsége végül is ezt pozitívan, támogatólag fogja jóváhagyni. De van másik példa is. Tegnap a költségvetési bizottsági ülésen, bár rengeteg módosító és kapcsolódó módosító indítvány volt, és bevallom, azért, hogy esetleg még egyszer számba vehető legyen, hogy melyek azok mégis, amelyek javíthatnak a törvényjavaslaton, a parlamenti szavazás lehetőségét megkapták, egyharmado t kaptak, fogunk itt róluk szavazni, a bizottság azonban - igaz, csak többséggel és nem konszenzussal, néhányan természetesen tartózkodtak ebből érthetően - elfogadta azt az egységes módosító javaslatot, ami nem csak az IMFnek, nem csak az Európai Uniónak , nekünk, magunknak szükséges, hogy az SZDSZ által most kezdeményezett plafontörvény és a korábban a kormányzat által, illetve a szocialista frakció által kezdeményezett közpénzügyi csomag legjobb részeit egy közös nevezőre sikerült hozni, egy egységes áll áspontot sikerült kialakítani. Van többféle felülről történő szabályozás, mindig a szigorúbb fog érvényesülni. Volt többféle javaslat, hogy mi legyen, költségvetési tanács vagy hivatal vagy micsoda, van költségvetési tanács a javaslatban és van titkársága, amelyik az adminisztratív feladatokat képes ellátni, nem kell minden tevékenységet kívülről megrendelni. Azt gondolom, hogy ha a bizottságban közös nevező alakulhatott ki, akkor itt, a parlamentben is meglesz a többsége. Tehát van példa az együttműködésre , van példa a közös nevezőre, van példa arra, hogy hogyan lehet egy nem többséget maga mögött tudó kormányzatnak is olyan munkamódszert kialakítani a parlamentben, ami az ország érdekét szolgálva, olyan törvényjavaslatok elfogadásához vezethet, ami
