Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2438 A másik: mikor lépett be Magyarország az Európai Unióba? 2004. május 1jével. A maastrichti kritériumok kérdése Magyarorsz ág számára először valóságosan akkor jelentkezett. ELNÖK (Harrach Péter) : Lengyel Zoltán képviselő úré a szó. LENGYEL ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány perce, hogy itt ülök és kezdem úgy érezni, történelemórán vagyo k, amikor arról beszélünk, hogy mikor mi volt és mi nem volt, mi hogy volt és hogy nem volt. Egyvalamit tudomásul kell venni: jó néhány évvel ezelőtt volt egy szeptember 11i esemény, ami hatással volt a magyar gazdaságra, és az akkori kormány nem győzte e nnek a hatását kivédeni. Jelenleg van egy gazdasági világválság, ami közel ugyanonnan indult el, és ennek a jelei egyik nap így, a másik nap úgy érzékelhetők kicsiny hazánkban, és érzékelhetők a környező államokban is. Tudom, hogy mindig a szomszéd rétje a zöldebb, és a legmesszebbmenőkig adócsökkentéspárti vagyok, s hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a hazai vállalkozásokon, a hazai agrárvállalkozásokon minél kisebbek legyenek az adóterhek. De egy dolgot tudomásul kell venni: amikor Szlov ákiához hasonlítjuk Magyarországot, akkor senki nem beszél arról, hogy Szlovákiában nem engedték szétszedni a szövetkezeteket, és a mai napig is egyben vannak. A szlovák mezőgazdasági cégeknél nincs inflációs költség, mert még a régi gépekkel, a régi beren dezésekkel dolgoznak, mi pedig túllihegtük magunkat, elfogadtuk a HACCPt, fejlesztettünk egy csomót, ami persze nem baj, mert erre van az előre, de nekünk van amortizációs költségünk, nekik meg nincs. S nem mindegy, hogy egy gazdaság fejlődésénél honnan hova kell eljutni. Amikor a román gazdaság fejlődéséhez hasonlítjuk a magyart, akkor nem akarom a bányászbékát összehasonlítani a fejlett gazdasággal, de körülbelül ez a helyzet. Elnézést kérek a román g azdaság eddigi teljesítményéért, de gyakorlatilag erről van szó. Nem mindegy, hogy a pincéből jövünk fel a földszintre, vagy pedig a második emeletről kell felküzdeni magunkat a harmadik emeletre. Maradjunk a realitás talaján! Van egy gazdasági világválság , ami körbevesz minket, és próbáljunk meg ehhez alkalmazkodni. Próbáljuk meg most lenyelni ezt a békát, és egy jövőbe mutató költségvetést és adótörvényt letenni az ország elé. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó Zoltáné a szó. DR. S ZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nem történelemórán vagyunk. Balla képviselő úr példálózott azzal, hogy 2000ben és 2001ben milyen nagyszerűen teljesítettük a maastrichti kritériumokat, én meg arra céloztam, hogy volt olyan, amit teljesített ünk, és volt olyan, amit nem. Ékes képviselő úrral még mindig nem értjük egymást. Még egyszer mondom - de mondhatom úgy is, hogy populárisabb legyen a dolog : ha Magyarországon ösztönözzük a fogyasztást, és belső élénkítést tervezünk, azzal jól jár a Tesc o, jól jár az Auchan, s ha több tejterméket fogyasztunk, akkor jól járnak vele a lengyel meg a szlovák gazdák, akiknek a tejét meg tejtermékeit ezekben a boltokban vásárolni lehet. De a magyar gazdaságnak ettől semmivel nem lesz jobb. Képviselő úr, ezt ért ettem az alatt, hogy a magyar gazdaság rettentő nagy mértékű importfüggősége lehetetlenné teszi, hogy a magyar gazdaságon célzottan egy élénkítéssel segítsünk. Amikor megpróbáltunk - megpróbálták önök is, korábban próbálta az Antallkormány is, még korábba n más kormányok is - a magyar gazdaság élénkítésével úrrá lenni a lassulási bajainkon, akkor mindig az következett be, hogy élénkült a gazdaság, elkezdtünk többet fogyasztani, elszaladt az import, s mivel másutt meg nem élénkült a gazdaság, elszaladt a kül kereskedelmi, majd a fizetési
