Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BALLA GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Mandur László): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2417 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tényleg nehéz helyzetben vagyunk ma is, mint ahogy nehéz helyzetben voltunk akkor, amikor a költségvetési törvény vitáját kezdtük el, mert akkor is először azt az alapkérdést kell ett eldöntenünk, meg kellett fejtenünk, hogy melyik törvénytervezetről is beszélünk. Most is ez a dilemma áll előttünk, hogy ezekkel a törvényekkel, ezzel a törvénycsomaggal, ezzel a salátatörvénnyel - ahogy az ilyen törvényeket nevezni szoktuk , ami 18 t örvény módosítását tartalmazza, végül is melyik költségvetést akarja megalapozni az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság döntése hozta abba a helyzetbe a kormányt persze, hogy egy önálló törvényben terjessze be az ilyen típusú törvényeket, megjegyzem, azért, mert az Országgyűlés visszaélve mindennel, ami az alkotmányból következik, éveken keresztül olyan típusú salátatörvényeket hozott be a Ház elé a költségvetéssel együtt, aminek a költségvetéshez akkor semmilyen szinten köze nem volt. Ezek a törvények nem il yenek, ezek a költségvetéshez szorosan kapcsolódnak. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha ezt a gyakorlatot nem folytattuk volna, akkor talán az Alkotmánybíróság nem kényszerített volna minket egy ilyen mesterkélt megoldásra, hogy a költségvetést önállóa n tárgyaljuk, a költségvetéshez szorosan kapcsolódó törvényeket pedig attól elkülönítetten tárgyaljuk. A kormány megoldotta ezt a helyzetet, mert beterjesztett egy külön törvénycsomagot, Veres János az expozéját egyszerre mondta el, tehát akkor, amikor a k öltségvetési expozéját mondta, akkor beszélt nagyon röviden ezekről a törvényi módosításokról is. Mi arra vagyunk kárhoztatva, hogy külön beszéljünk ezekről a törvényekről, így ne csodálkozzanak szocialista képviselőtársaim azon, hogy az ellenzéki képvisel ők késztetést éreznek arra, hogy egy kicsit a költségvetési vitát is megismételjék, mert erre minden lehetőségük megvan, hisz a költségvetést megalapozó vagy meg nem alapozó törvényekről van szó itt, tisztelt államtitkár úr. (Keller László: Ez így van.) En nyit előrebocsátva én szeretnék néhány konkrétumot is mondani ezekről a törvényváltoztatási javaslatokról. Persze, hogy alapvetően a járulékalap egységesítése, amin keresztül a jövőben társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, egészségbiztosítá si járulékot, munkavállalói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is fizetni fogják az arra kötelezettek, ez önmagában nem tekinthető egy nagy reformértékű lépésnek, mégis azt gondolom, ez helyes, hogy így történik, mert valamelyest a vállalkozói világ adminisztrációs terheit és az egész rendszer átláthatóságát segíti. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy olyan racionális lépés, ami az egyszerűsítés irányába hat, ezért átláthatóbbá teszi az érintettek számára ezeknek a jogszabályi helyeknek az alkalmazását . A következő törvény, amit ez a törvénycsomag módosítani akar - ahogy mindig megszoktuk , az államháztartási törvény. Számtalan helyen évről évre módosítjuk, ez persze a jogbiztonságot nem éppen garantálja. Nem jó az az államháztartási törvény, amit éven te nagyon sok helyen módosítani kell. Ennek a törvénycsomagnak ez itt is a legmarkánsabb része. Üdvözölni tudom azt, hogy ha az eljáró hatóság ügyintézési határidőt mulaszt el, azaz nem tartja be a törvény által megszabott határidőket, akkor fizetési kötel ezettség terheli, és ezt a fizetési kötelezettségét egyébként az a hatóság a központi költségvetéssel szemben nem érvényesítheti. Fontos az a rendelkezés is az Áht.ban - talán ez az egyik legfontosabb rendelkezés vagy módosítás, mert ez is alkotmánybírósá gi döntéssel függ össze , hogy a jövőben a kincstári felülvizsgálat során az ÁSZ megállapításait is érvényesíteni lehet. Ugyanis eddig mi volt a gyakorlat? Az önkormányzatokat érinti ez a kérdéskör. Ha az önkormányzatok többletnormatívát hívnak le, vagy b ármilyen jogcímen állami forrásokhoz jutnak, amit később az Állami Számvevőszék az ellenőrzései során vitat, akkor az Állami Számvevőszéknek megvolt az az egyszerű helyzete, hogy a zárszámadási törvényben rendelkezett arról, hogy ezeket az összeget az érin tett önkormányzatoknak vissza kell fizetniük. Mivel törvényben rendelkezett az Országgyűlés a visszafizetési kötelezettségről, ezért az önkormányzatoknak nem volt felülvizsgálati lehetőségük erre az egész egészre.
