Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 22 (157. szám) - Pelczné dr. Gáll Ildikó és Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez - “Járni jár, de nem jut! Avagy hogyan lehetne kiegyenlíteni a körbetartozások rendszerét?” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MOLNÁR CSABA nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár:
239 Pelczné dr. Gáll Ildikó és Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez - “Járni jár, de nem jut! Avagy hogyan lehetne kiegyenlíteni a körbetartozások rendszerét?” címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Az utolsó interpel láció következik. Pelczné Gáll Ildikó és Szatmáry Kristóf, a Fidesz képviselői, interpellációt nyújtottak be a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez: “Járni jár, de nem jut! Avagy hogyan lehetne kiegyenlíteni a körbetartozások rendszerét?” címmel. Pelczné Gáll Ildikó képviselő asszonyt illeti a szó. (Zaj.) Figyelmet kérek! PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdasági és társadalmi válság egyik legsajátosabb velejárója a körbetartozások rendszerén ek megjelenése és mértéktelen növekedése. Mindannyian tudjuk, hogy egy olyan problémával állunk szemben, ami problémát a körbetartozás elszenvedői és a magyar piac sem tud önállóan megoldani. (16.20) Szinte minden szektorban megjelenik, de leginkább a szol gáltatóiparban, a szállítmányozás területén, és abban az építőiparban van jelen, amelynek a kibocsátott gazdasági teljesítménye az elmúlt években mintegy felére csökkent. Egy normális országban a vállalkozó építeni szeret. Sajátos magyar gyakorlat - minapi hír Budapestről , hogy egy alvállalkozó úgy jut pénzhez, hogy az általa beépített nyílászárókat szereli ki. 2008 szeptemberében sorra jelentkeznek azok a vállalkozások, amelyek ezt a sajátos gyakorlatot folytatják. Hiszen egzisztenciálisan ezrével mennek csődbe családok. Napi gyakorlat, és teljes létjogosultságot nyer a vállalkozók között, hogy a számlákat - még ha teljesített is - nem fizetik ki. Persze, a rossz példával a kormányzat és a kormány sikeresen elöl jár, hiszen nagyon sok esetben éppen költsé gvetési intézmények állnak a nemfizető lista élén. Az Országgyűlés több mint egy éve elfogadott egy törvényt, amivel próbálta volna ezt a helyzetet kezelni. Ez egy alibi törvény, akkor is elmondtuk - bár minden párt támogatta ezt a törvényjavaslatot , hog y nem fogja orvosolni a problémát. Akkor is elmondtuk, hogy olyan gyakorlatot kellene beépíteni, ami kezeli a kifizetetlen számlák áfatartalmát, valamint azt is elmondtuk, hogy jó lenne, hogyha a költségvetési intézmények fizetési és fedezeti kötelezettség ét is beépítenék a törvénybe. Nem ez történik. Látjuk, hogy a körbetartozások rendszere még bonyolultabbá vált, és most már azt is mondhatjuk, hogy lehet, az általunk javasolt korábbi két javaslat már nem is kezelné a problémát. Kérdezem, szembesülte a ko rmányzat azzal, hogy hatékony állami beavatkozás nélkül nem lehet ezt a problémát megoldani. Egyáltalán szándékukban álle ennek a törvénynek a módosítása? Vagy eljutotte önökhöz, államtitkár úr, az illetékes érdekképviseleti szerveknek az a javaslata, a mely szerint az építésügyi eljárások módosításával a jelenleg többnyire alvállalkozóként dolgozó építőipari vállalkozásoknak nagyobb biztonságot tudnának adni? Várom konkrét, megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Molnár Csaba államtitkár úr fog válaszolni. DR. MOLNÁR CSABA nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Ahogy ön is tudja - korább an ez a parlamenti vitában el is hangzott , a pénzügyi fegyelem elsősorban kulturális kérdés. Erre egyértelmű és direkt ráhatása az államnak nincs. Sajnos, ami Magyarországon egyes
