Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter, a napirendi pont előadója:
2379 hozzátartozik a val ósághoz, hogy ez a mai nap, 2008. november 6a előtt kevesebb mint két hónappal történt; az azt megelőző két évben, amíg az egyeztetés szakmailag, szakmai körökben, illetve a teljes nyilvánosság előtt zajlott, semmilyen ilyen vélemény nem hangzott el, ilye n írás nem született. Tisztelt Képviselő Asszony és Képviselő Urak! Az előadóművészetről szóló törvény leglényegesebb alapelvei az egységesség és sokféleség, az átláthatóság és kiszámíthatóság, az átjárhatóság, a minőség és a mennyiség egyensúlyán nyugsza nak. Egységesség és sokféleség, mert egységesen kezeli a különböző formában, különböző fenntartóval működő szervezeteket, valamint támogatja a régi és az új együttélését, a hagyományos és a struktúrán kívüli kezdeményezések egyenrangúságát. Jellemzi ezt a javaslatot az átláthatóság és a kiszámíthatóság, mert az állami források kiszámíthatóbbá válnak, ezzel együtt a másik oldalon átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie, így biztosítható, hogy ténylegesen azon célok megvalósítására fordítsák ezeket a for rásokat, amelyre a jogalkotó szánta. Jellemzi az átjárhatóság, mert lehetőséget biztosít a fejlődésre, a változásra, az előrelépésre. Kellő harmónia uralkodik benne mennyiség és minőség tekintetében, a teljesítményt honorálja, de nem csupán mennyiségi muta tók alapján, hiszen nem hagyja figyelmen kívül a művészeti értékeket sem. A szabályozási kör részletesen szabályozza az előadóművészeti szervezetek nyilvántartásba vételét, besorolását, a besoroláson alapuló támogatások rendszerét. Megállapítja az előadóművészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat. Meghatározza a törvény céljainak megvalósításához kapcsolódó hatósági feladatokat, a feladatellátás szervezeti szabályzatait, más tekintetben az előadóművészeti szerve zetek nyilvántartásba vételét, besorolását. Az előadóművészeti irodánál - némiképpen hasonlatos a filmirodához a filmipar, filmművészet tekintetében , a benyújtott adatok alapján a színházakat és a táncegyütteseket öt, a zenekarokat és énekkarokat kétké t kategóriába sorolja. A nyilvántartásba vétel nem kötelező, azaz nem feltétele az előadóművészeti tevékenység folytatásának. A nyilvántartásba vétel alapfeltétele a központi költségvetési hozzájárulás igénybevételének. A színházak nyilvántartása, besorol ása, mint említettem, öt kategóriában, az előírt előadásszámot teljesítő színházak, a balett, táncegyüttesek központi költségvetési támogatásának elosztása a fenntartói támogatás arányában történik, a harmadik köztes kategória az első kategóriánál alacson yabb előadásszám esetén lép életbe, a negyedik kategóriába kerülnek a szabadtéri, valamint máshová nem sorolt, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi színházak, az ötödik kategóriába a magánszínházak, független színházi, mozgásszínházi műhelyek és nonprof it színházi vállalkozások. A zenekarok és énekkarok nyilvántartása, besorolása, valamint ezen alapuló támogatása megfelelő módon kerül szabályozásra, hasonlóképpen két kategóriában, a speciális foglalkoztatási szabályok pedig hosszú, több mint másfél évtiz ed után kellőképpen a szakmával egyeztetett megoldást kínálnak. Módosulnak bizonyos jogszabályok, amelyek a társaságiadókedvezményt, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, az ekho kérdéseit érintik és illetik. Fontos elmondani, hogy a színházi törvénynek indult jogszabálytervezet vitája, véleményegyüttese során az előadóművészet gyakorlatilag minden szervezete és területe csatlakozott ahhoz a munkához, amely az előbb látható és hallható elvek és gondolatkörök alapján indult ki. A szakm ával együttesen tanulmányoztuk és értékeltük a német nyelvterület hasonló jogszabályait németországi, ausztriai példákon, illetve a német ajkú Svájc példáján. Áttekintettük Franciaország, Belgium, Izrael, Dánia hasonló vagy ehhez fogható jogszabályait, és a leginkább munkajogi kérdéseket szabályozó román színházi törvényt is elemeztük. Az Amerikai Egyesült Államok bizonyos példáit, más tekintetben azt a mentalitást, amely művészeti tanácsok révén megvalósul, szintén elemeztük.
