Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
2365 Persze a föld megszerzésének egyéb eszközeit is alkalmazza a kormány. Ezt az alantas célt szolgálja a támogatások visszatartása, de ezt szolgálja a mesterségesen elői dézett piaci zavarok, továbbá az SPS 2009. január 1jei bevezetése is. De mint említettem, továbbra is a SAPS és a top up szerepel a költségvetés irányszámainál, bár az általános indoklás már megemlíti az SPSt is. Javaslom miniszter úrnak, hogy akár orszá ggyűlési képviselőként erre vonatkozóan is adjon be módosító javaslatot. A törvényjavaslatban olvasható, hogy osztatlan földtulajdon kimérésének költségeire csupán 200 millió forint a 2009. évi előirányzat. Ráadásul az FVM egészen 2012ig évente mindössze ennyit szán erre. Az osztatlan közös földtulajdon problémája tehát továbbra is megoldatlan marad még jó időre. Ha az agrárjelentés “kárpótlás, részarányföldtulajdon kiadása, osztatlan földtulajdonok kimérése” alcím alatti megállapítását vesszük alapul, a másfél millió hektárnyi osztatlan közös tulajdont akkor is körülbelül hatvan év alatt lehetne megszüntetni, ha viszont a tervezett költségvetésből indulunk ki, nyolcvan év is kevés lenne. A 2007. évi agrárjelentésből kiderül, hogy a mezőgazdaságban foglalk oztatottak száma 2003tól szinte minden évben 10 ezer fővel, több mint 5 százalékkal csökken. 2003ban még 199 700 foglalkoztatott volt, 2007ben pedig már csak 168 600. Ahol az állattenyésztés - amit ma már említettek - és a kertészet részaránya csökken, ott ez a tendencia egy velejáró folyamat. Ez a folyamat pedig katasztrofális, mivel az agrárfoglalkoztatottak tudatos leépítése az országos munkanélküliségi ráta növekedése mellett következett be. Ez is a földtörvény 2002. évi módosításának a következménye , hiszen először a földtulajdonuktól, majd a foglalkoztatásból kerülnek kiszorításra a gazdálkodók. A kormány még a rendelkezésre álló eszközökkel sem segítette a szerencsétleneket. A most tárgyalt törvényjavaslat pedig szerintünk továbbra sem ad kielégítő választ az említett alapkérdésre, se az osztatlan közös földtulajdon problémájára, se pedig a mezőgazdasági foglalkoztatásból kiszorultak számának visszaszorítására. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból. DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A most folyó vitában sokszor és sokan elmondtuk, hogy a 2009. évi költségvetési tervezet következménye és mélypo ntja az elmúlt évek elhibázott kormánypolitikájának. S most, amikor a világon végigsöpör a válság szele, a megtett intézkedésekből, a bejelentett elképzelésekből és a beterjesztett költségvetésből egyre világosabban látszik, a kormány alkalmatlan arra, hog y Magyarországot a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság drámai hatásai ellen hatékonyan felkészítse és megvédje. A helyzet súlyos, az általunk meghúzható mérleg pedig szégyenletes. Nézzük meg, hogy ha az önkormányzatiságon belül a főváros, Budapest hely zetéről szeretnénk beszélni, akkor hogyan állunk ezen a területen, ami az állami költségvetést illeti. Ahogy a kormány tönkretette az országot, úgy tette tönkre Demszky Gábor vezetésével a fővárosi SZDSZMSZPkoalíció az ország fővárosát. Eladósodás, konce pciótlanság, PRpolitizálás jellemzi a fővárosi döntéseket. Nem azt nézik, hogy mi jó a budapestieknek, hanem azt, hogy mit lehet jól eladni a sajtóban. Mindig egyegy újabb ötlet, mindig egyegy újabb bejelentés, de sajnálatos módon semmi nem valósult meg az eddig elhangzott ígéretekből. Mégiscsak végig kéne egyszer gondolni, hogy mi minden ígéret hangzott el a korábban. 2006ban az MSZP választási programja megfogalmazta, hogy a főváros maga az ország kicsiben. Így fogalmaztak: gyorsítanunk kell tehát a f ővárosi fejlesztések ütemén, hogy ne maradjunk le az európai versenytársaink mögött, hogy mielőbb jobb közlekedést, tisztább utcákat, új metróvonalakat, emberségesebb ügyintézést, vagyis élhetőbb várost teremtsünk. Aztán ugyanennek a nemes és nagyon jó cél kitűzésnek a jegyében 2006 márciusában még szerződést is kötött a kormány és a
