Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
2338 Azt is mindenkinek kell tudni, hogy a 2009ben meghozott önkormányzati reformdöntések forintmegfelelése, forintmegtakarítása 2014 előtt nem lehet. Nos, hölgyeim és uraim, azért fogalmaztam meg ezeket, mert a szándék az , hogy valamilyen formában találjuk meg azt, hogy a szükséges nehéz lépések a lehető legkevésbé érintsenek mindenkit. Ezek olyan feladatok voltak, amiket a saját magunk számára fogalmaztam, fogalmaztunk meg, ezeket a következő időszakban végig kell gondoln i és tisztázni kell. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) (Móring József Attilát a jegyzői székben V. Németh Zsolt váltja fel.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most Font Sándor képviselő úr felszólalása következik. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szé pen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az már látszik, hogy szocialista képviselőtársaink is elismerik most már, hogy egy látszatköltségvetésről van szó, mert Szabó Zoltán maga sem tudja, hogy melyik költségvetéshez kell például módosító indítván yt benyújtani. Ahhoz, amelyet már felülírt a kormány, vagy ahhoz, amelyet Veres János egy személyben módosító indítványként nyújtott be. Ezt a talányt majd legyen szíves megfejteni. Látszatköltségvetésről van szó, mert nyilvánvaló, hogy azt sem látjuk, hog y a mezőgazdaság- és vidékfejlesztéshez hogyan kapcsolódnak pénzügyi alapok, hiszen nem tudjuk, hogy az elvonás hogyan érinti ezt a területet. Nézzük is meg, hogy hogyan juthattunk ebbe a helyzetbe, hogy gyakorlatilag a mezőgazdaságon keresztül tönkretetté k a vidéket. Két közismert személy, Mihályi Péter és Lányi András beszélgetéséből idézek. Mihályi Péter közgazdász Csillag Istvánnal, Bauer Tamással és Bokros Lajossal együtt dolgozott ki a jelenlegi kormánynak 2006 nyarán “Az utolsó esély” címmel stratégi ai elvi kérdéseket, hogy hogyan kell Magyarországot megreformálni. Mihályi Péter az Államreform Bizottság tagja, amelynek az elnöke Draskovics Tibor. Azt hiszem, mindenki érti, hogy csúcsszemélyekről van szó. Mit is mond Mihályi Péter 2006 nyarán elmélkedé se közepette? Egy nyílt konferenciáról van szó. “Az oktatással kapcsolatban sincs a racionalizációnak alternatívája. Hogy ne zárjuk be az iskolákat a kistelepüléseken? Az orvosi rendelőket is be kell zárni, meg a postát is. A biztosítók és a bankok már elv onultak onnan. A társadalmi dinamizmus a városiasodásból vagy járásokká alakulásból áll. Az állam feladata, hogy arra ösztönözze az embereket, mozduljanak el onnét, ahol vannak. Ha falun maradnak, gyermekeik helyzetét is rontják, mert a kistelepüléseken ne m lesz rendes egészségügy, rendes közlekedés.” Jövőbe látott, ezeket önök meg is szüntették. (14.00) “Aki a kistelepülések érdekeit védi, valójában az ott élők és azok gyermekei ellen beszél”. Lányi András közbeszól értetlenkedve: “A hatvanas években óriás i erővel folyt a kistelepülések felszámolása, hatalmas embertömegeket hajszoltak a városokba, akiket egy gazdaságtalanul működő ipar akkor fel tudott szívni. Ma senki nem tudna megfelelő munkát kínálni a számukra, ellenben jó megoldást jelentene a mezőgazd asági tevékenység, amelyre a kistelepüléseken igenis volna lehetőség, a városokban pedig felvevőpiac, ha az elhibázott agrárpolitika nem a hatalmas latifundiumoknak, feldolgozóipari monopóliumoknak, bevásárlóközpontláncolatoknak kedvezne, hanem a fenntart ható vidékfejlesztésnek adna esélyt és hitelt. A kistérségben gondolkodó Európában a kistelepülés, hála a közlekedési feltételek és a kommunikáció javulásának, nagyon is életképes, kivéve, ha minden közszolgáltatást elviszünk onnan, ugyanis bizonyított, ho gy az a falu, ahol az iskolát bezárják, az megszűnik, mert a szülőkorú felnőtt lakosság tíz éven belül elköltözik onnan”. Mihályi Péter közbeszól: “Hát költözzön el!” Erre a moderátor: “Na de, hát akkor szűnjön meg a falu?”