Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2310 De engedjék meg, hogy egy viszonylag objektív visz onyítási alapot vegyek, a jövő évi költségvetési számokat az idei évi várható teljesítésekkel hasonlítsam össze - hisz azt hiszem, hogy ez a mérvadó , hogy mi vár az egészségügyi intézményekre. Ha az Ealapot nézem, akkor lényegében a fogászati ellátáson és a mentésen kívül - ami nominálisan szinten marad, és azt jelenti, hogy az infláció mértékével egy reálcsökkenés van, habár egy korábbi állami számvevőszéki tanulmány is kimutatta azt, hogy az egészségügyben az infláció mindig magasabb, mint amit a KSH k ommunális szinten ki szokott mutatni, és sajnos, nincs külön egészségügyi infláció, pedig érdemes lenne egyszer azt is kiszámolni - reálszinten ezekben az ágazatokban, ezeken a kasszákon is csökkenés lesz. A többi kassza nominálisan is kevesebből kell hogy gazdálkodjon jövőre, mint amennyit az idei évben fogyasztani fog, akkor, amikor említettük már az eladósodást, és ehhez hozzá kell tenni az egyre növekvő migrációt az egészségügyből kifelé. Azt írja a napokban egy tanulmány, hogy a várható 102030100 ez res nagyságrendű pluszmunkanélküliség szempontjából egy védett ágazat az egészségügy. Csak az a gond, hogy oly alacsony a bérezés az egészségügyben, és olyan nagy a szívóhatás az Európai Uniót illetően, hogy már az idősebb korosztályok is pakolnak, és köl töznek a Lajtán túlra, amire azt szokták mondani, hogy nem baj, kimennek tapasztalatot szerezni, csak az a baj, hogy nem fognak tudni visszajönni, mert nem fogják tudni őket hol alkalmazni. Végig lehetne menni a különböző tételeken, hogy a népegészségügyi programmal mi lesz, hogy az ÁNTSZnek - amelynek kiemelkedő feladata kellene hogy legyen a szakmai biztonság megőrzése érdekében - mennyivel csökken a költségvetése, és milyen lehetetlen helyzetbe kerül, hogy a véradás milyen lehetetlen helyzetbe kerül, vé lhetőleg ismételt emelésre lesznek kénytelenek, ami tovább rontja a helyzetet, és lehetne sorolni kasszánként, hogy iszonyatosan kilátástalan ebből a szempontból is a költségvetés. Az a gond, hogy mindeközben folyik az ámítás, különböző programokat tesznek le az asztalra, ilyen a “Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010ig”. Ha pontonként végigmegyünk, és megkérdezzük, hogy tessék mondani, ennek a fedezete hol található ebben a költségvetésben, gondolom, nem nagyon tudna válaszolni erre a tárca. A Titanic süllyed, én csak azt kérem, hogy előbb a védteleneket, a gyerekeket és a nőket rakjuk be a mentőcsónakba, adjunk esélyt nekik, hogy túléljenek. Ezzel a költségvetéssel nem fognak tudni túlélni. Köszönöm szépen. (Taps az MDF, a Fidesz é s a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most kétperces felszólalásra megadom a szót Keller László államtitkár úrnak. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván 20 p erces beszédre nehéz két percben reagálni (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) , én most csak a nyugdíjemelés rendszeréről szeretnék szólni. Képviselő úr, 1997ben, amikor a nyugdíjreformot megcsináltuk, a nyugdíjasok érdekké pviseleti szervezetei mérlegelték azt a szituációt, hogy mi volt korábban, amikor a nyugdíjemelésekkel játszadoztak a kormányok, és az ő egyetértésükkel került a nyugdíjreformban elfogadásra az, hogy az úgynevezett svájci indexálás szerint kerüljön sor éve nte a nyugdíjemelésre, kiszámíthatóan. Ha nem egy esztendőt vizsgálunk most, mondjuk 2009et, hanem 1997től vagy 1998tól kezdődően, amióta ez a nyugdíjemelési szisztéma bevezetésre került, akkor én azt hiszem, nyugodt lelkiismerettel nézhetünk a nyugdíja sok szemébe, mert azt lehet mondani, ha ezt az időtávot megnézzük, hogy bizony, nyugdíjemelés szempontjából a nyugdíjasok nyertesei voltak ennek az indexálási rendszernek. Arról nem beszélek, hogy kiszámíthatóvá teszi a folyamatot. A miniszterelnök úr akko r mondta azt az ön által idézett mondatot, amikor 2009re nem csak mi, más országok is még más gazdasági növekedéssel számoltak. Abban a szituációban a svájci indexálás nyilvánvaló, hogy egy más helyzetet teremtett nyugdíjemelés szempontjából a nyugdíjasok
