Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
2303 köszönhetően 2006ban, a korábbi és a 2007es tendenciától eltérően az éves elszámolás keretében nem növekedett, hanem csökkent a fővárost érintő elvonás mértéke. Az adóerőképesség, illetve a jövedelemkülönbségmérsékléssel korrigált személyi jövedelemadóbevétel a fővárosi önkormányzati gazdaság egészét érinti, tehát a kerületi önkormányzatokra és a Fővárosi Önkormányzatra együttesen vonatkozik, nemcsak a Főváros i Önkormányzatra, hanem különkülön a 23 kerületi önkormányzatra is. Év közbeni lemondás esetén például a teljes összeg a Fővárosi Önkormányzattól kerül levonásra, a kerületek felé történő rendezés nem rögzített. Az új forrásmegosztási törvény csak a vissz aigényelhető részt nevesíti, az elszámolás módjára nem tér ki. Az elszámoláskor a beruházási kiadások, valamint a fejlesztési célú támogatás és az átvett pénzeszközök számbavételekor csak a Fővárosi Önkormányzat kiadásait, illetve a bevételeit veszi figyel embe annak ellenére, hogy a jövedelemkülönbség mérséklése a fővárosi önkormányzati gazdaság egészére vonatkozik. A 2007. évi költségvetési törvény a számítások menetét módosította, az adóalapot korrigálni kellett a nulla összegű adóalapra meghirdetett ipar űzési adóhoz kapcsolódó adóalappal. Ennek köszönhetően csökkent a fővárost érintő elvonás mértéke, de összességében arányában mégiscsak jelentős gondokat okozott. A tervezés készítésekor a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincsenek összehangolva a fig yelembe venni szükséges időpontokra vonatkozó adatok. Például a 2007. évre vonatkozó tervezés időszakában októberben, novemberben csak a 2005. évre vonatkozó adóalap ismert, így a 2006. évi adóalap - ami a számítások alapja - pontatlanul becsülhető. Ez tén yleg úgy hangzik, mint egy rémmese, de ettől függetlenül azt tudom mondani, hogy teljesen kezelhetetlen tervezést és kezelhetetlen elosztást jelent, és folyamatos vita és probléma forrása ez a csomag. A tényleges adóalap ismeretét követően történő korrekci ó nagyfokú bizonytalanságot okoz az adott évi költségvetésben, mert az év közben végrehajtott adóerőképességnövelés a személyi jövedelemadóbevétel elvonásával jár. Szükségszerű lenne tehát, képviselőtársaim, a jövedelemkülönbségmérséklés számításánál - a személyi jövedelemadónál alkalmazott tervezési módszerhez hasonlóan - mindig a tárgyévet két évvel megelőző tényadatokat figyelembe venni, vagyis a fentiekkel megegyezően az iparűzésiadóalaphoz a tárgyévet két évvel megelőző tényadatokat kellene számítá si alapul venni. Szükséges továbbá, hogy az adóerőképesség, illetve a jövedelemkülönbségmérsékléssel korrigált személyi jövedelemadóbevétel lemondása miatti évközi módosítást követően, illetve az év végi elszámoláskor a Fővárosi Önkormányzattól levont ö sszegnek kerületekre eső hányadát a Fővárosi Önkormányzat állapítsa meg, és azokat a kerületek felé elszámolja. Talán lehetne ebben egy jobb megoldást találni, mint a mostani, mert ez így most nem kezelhető. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd térjek ki egy ol yan témában is még ebben a hozzászólásban, ebben a keretben, ami a BKV témakörét jelenti, mert azt gondolom, nemcsak ennek a városnak, nemcsak egy cégnek a problémája ez, hanem összességében mindannyiunk gondja. A folyamatban lévő konvergenciaprogram az IM F és egyéb nagy hitelek által az országra rótt szigorú költségvetési feltételek, valamint az általános nemzetközi gazdasági környezet okozta bizonytalanságok közepette nyilvánvaló, hogy a különböző ágazatok nem haszonélvezői, hanem közös tehervállalói lesz nek a 2009. évi költségvetésnek, és ez így is van rendjén. Hibás viszont az a premissza, hogy ezeket a teherviselőket egyértelműen olyan területeken keresi a kormány, amelyek Magyarországon belül versenyképesek, és komoly gazdasági felhajtóerővel rendelkez nek szűkebbtágabb régiójuk számára. Itt ugyanúgy említhetném a vidéki nagyvárosok közül Debrecent, Pécset, Veszprémet, Kaposvárt, mint Budapestet; tehát nem csak Budapestspecifikus dolog. Éppen ezen versenyképes városokat kellene ugyanis támogatni adóerőképességük javításában, amiből aztán a leszakadó területek és az állami költségvetés is profitálhatnak.
