Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
2301 Összefoglalva azt gondolom, ez egy olyan költségvetés, amely csak nagy nehézségek árán hajtható végre a szolgálatok számára is. Tartalmazza a szüksége s feltételeket, és még sokat kell tenni ahhoz, hogy a szolgálatoknál az elégséges feltételek is meglegyenek, nem feltétlenül pénzben, hanem gondolkodásmódban, a szolgálatok munkájának segítésében. Azt szeretném kérni minden képviselőtől, gondolja végig, én szeretném, ha Magyarországon a szolgálatok egy olyan környezetben működnének, ahol érvényes a következő mondat: szabad országban szabad emberek szabad akaratukból, szabad elhatározásból azt teszik, amit a törvények betartása mellett szabad, és ezt felelős séggel tudnák a szolgálatok és a rendvédelmi szervek kontrollálni, keretek között tartani a többség érdekében. És ez valódi biztonságot jelent, mert ma rövid távú támadás nem kívülről fenyeget bennünket, elnök úr, a rövid távú veszélyek ott vannak, ha nem tudjuk ezt a társadalmi köznyugalmat közös felelősséggel fenntartani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Lakos Imre képviselő úrnak, SZDSZ. LAKOS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Napokon keresztül vitatkozunk itt az ország költségvetésének helyzetéről, és egy ilyen vitába belefér sok minden. Belefér politika, szakmai vonatkozások, és minden olyan hivatkozás, amely bármely részterületére irányul a költs égvetés egészének, az ország bármely részproblémájára ráirányítja a figyelmet. Az elmúlt napokban lezajlott hozzászólások alapján látszik, hogy mindenki megragad valamilyen területet ebből, amihez próbál hozzászólni, és elhangoznak olyan vélemények is, ame lyek alapvetően az önkormányzatokról vagy a településekről szólnak. Én most szeretném kérni a figyelmüket, egy kicsit szeretnék Budapestről beszélni ebben a körben, kicsit szűkítve és egykét olyan gondolatot ébresztve itt a vita keretében, ami talán hozzá segít ahhoz minket, hogy egészében az ország költségvetése is jobb legyen, ha ez egy elfogadott költségvetés lesz majd, és ezen belül pedig Budapest mint az ország meghatározó része is talán jobb helyzetbe kerülhet. Ehhez természetesen egy igen erős közös gondolkodásra van szükség, és egy olyan hatékony együttműködésre, amely nemcsak részérdekeket helyez előtérbe, hanem tényleg megpróbálja a probléma lényegét kezelni és arra megoldást találni. Budapest gazdasági teljesítménye és az országban betöltött katal izátor szerepe önmagáért beszél. Egyre nő Budapest GDPelőnye a többi magyar régióhoz képest, és az uniós átlagot is meghaladja. Ez persze jó is, meg rossz is, attól függ, honnan nézzük, amikor finanszírozásokról beszélünk. Magyarország bruttó hazai termék ének 37 százalékát Budapesten állították elő 2006ban, további 10 százalékát pedig a város vonzáskörzetében. Míg az egy főre jutó GDP Budapesten háromszorosa a vidéki átlagnak, az évezred elején ez a különbség még csak kétszeres volt. Magyarország egy főre jutó GDPje 2006ban 35 százalékkal volt kevesebb, mint az uniós átlag, Budapesté viszont 20 százalékkal haladta meg az uniós átlagot. Ezek a számok természetesen nem a dicsekvés számai, mert senkinek nem egyéni teljesítménye ez, Magyarország speciális és Budapest speciális helyzetéből adódó, de tényszerű számok, amelyekkel kalkulálni kell, amikor gondolkozunk. Ez a gazdasági potenciál az ország fejlődésének legfontosabb biztosítéka, Budapest termeli meg az állami újraelosztás, a vidékfejlesztés forrásait is, ha ebből a szemszögből nézzük. Erre akár büszkék is lehetünk, másként fogalmazva azonban, ha Budapest nem termelne ilyen dinamikusan, a mostani nemzetközi gazdasági válság katasztrofális helyzetbe hozná az országot, még rosszabba, mint amilyenben most van. A Moody’s nemzetközi hitelminősítő cég is a növekvő beruházási hitelek ellenére erősnek tekinti a főváros pénzügyi helyzetét. Az ország - idézem - legszilárdabb, legsokoldalúbb és legvonzóbb gazdasági körzetének nevezi Budapestet, megjegyezve, hogy Bu dapest állítja elő a magyar GDP 37 százalékát, ahogy ezt már említettem. A hitelminősítő azt is hozzáteszi, hogy a város az állandó
