Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP):
2279 Nyilván felmerül a kérdés, hogy mi az üzenete ennek. Csupán arról vane szó, hogy a fűnyíró, amit végigtoltak ezen a tervezeten, a közoktatást sem kíméli, vagy az új tudásban nem l esz már szükség a vidéki kisiskolákra, csupán az kell, hogy a nagy bevásárlóközpontok elérhetőségeit ismerje mindenki. Az elmúlt évek forráskivonása után újabb 40 milliárd forinttal kevesebb jut a helyhatóságok működtetésére. Sovány vigasz, hogy az önkormá nyzati miniszter szerint a leghátrányosabbakra kiemelt figyelem fordítódik. A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség ugyan rendelkezik elméletileg elkülönített forrásokkal, de a gyakorlatban ezek nagyon nem látszanak. Létrejöttek kistérségi fejlesztési bizo ttságok, amelyeket szakértők, ügynökségek, tervezők és koordinátorok segítenek, közben az önkormányzatoknak nincs pénzük arra, hogy egy építés vagy bővítés terveit, tervdokumentációját elkészíttessék, nincs pénzük a saját forrásra, és nincs pénzük már az e mlített áfa befizetésére. És az a legnagyobb baj, hogy pont azokra az infrastrukturális fejlesztésekre nincs lehetőség, amelyekre pedig ezeken a kistelepüléseken a legnagyobb szükség lenne. Évek óta azt halljuk, hogy ha az önkormányzati reform végigviteléb en partner lenne az ellenzék, egy csapásra minden bajunk megoldódna. De mit is takar ez az önkormányzati reform, és mi vele a cél? Általános vélemény, hogy ha megszűnnek a kistelepülések hivatalai, vagyis körjegyzőségbe tömörülnek, akkor rengeteg pénzt leh et megspórolni. De tényleg olyan sokat? Hiszen már az elmúlt években számos összevonás történt, és meggyőződésem, hogy a rendszerben ezen a területen nincsen tartalék, illetve egyetlenegy helyen van, méghozzá nem kevés: ez pedig Budapest, ahol ráadásul nem csak racionalizálni lehetne, hanem a hatékonyság növelése is indokolt lenne. Mindig a kistelepüléseket nyaggatják, hogy vonjuk össze az iskoláinkat, meg vonjuk össze a jegyzőinket. Hogyha ezzel nincs más cél, nincs kiforrott koncepció, mint a pénzkivonás, akkor ez semmilyen módon nem támogatható. Kialakult a kistérségi rendszer, ez működik is, jólrosszul, vagyis működött, mert most a kistérségi normatívák is csökkennek, tehát a kistérség központjába telepített feladatellátás is veszélybe kerül. (8.50) A ge sztor önkormányzatok nem lesznek képesek finanszírozni a többletfeladatot, a kisebb települések pedig hiába vállalják azt is, hogy azonnali inkasszóval le lehet emelni a számlájukról a szükséges pénzt, ha azon nem lesz megfelelő forrás, és nem tudnak fizet ni. Hova fog ez vezetni? Én egy olyan kistérségben élek, ahol tíz település van, és folyamatosan arról megy a vita, hogy kinek nehezebb a helyzete: a gesztor önkormányzatnak, akinek a végén, úgymond, mindig el kell vinni a balhét; vagy a legkisebbeknek, ak iknek semmi más dolguk nincs, mint a különböző hozzájárulásokat befizetni, és döntési lehetőséggel nem bírnak; vagy azoknak a mikrotérségi központoknak, akik a két településméret között bizonyos feladatokat még önállóan is képesek ellátni. A kellemetlen dö ntéseket a kistelepüléseknek kell meghozni, akaratuk ellenére; velünk mondatják ki a költségvetés kapcsán. A vidéki képviselőtestületeknek gyakorlatilag semmi mozgásterük nincs. Nincs döntési helyzet, csupán a központi elképzelések végrehajtására nyílik m ód, amelyeket a pénzügyi prés nyomán kénytelenek elviselni. Merthogy döntési helyzete az, hogy kapnak a közalkalmazottak, köztisztviselők 13. havi fizetést, vagy megmarad a munkahelyük? Ki okozta, mi okozta vagy kik okozták ezt a helyzetet? Szintén Gyenes ei miniszter úr mondta tegnap, hogy ha széthúzás van a térségben, akkor a pénzek elveszhetnek. Nagyon jó lenne, ha ennek az ellenkezője is igaz lenne, tehát azokban a kistérségekben, ahol jó az együttműködés a települések között, akkor lenne lehetőség a fo rrások felhasználására. De a költségvetés tervezetéből az tűnik ki, hogy csökkennek a beruházások, tehát hiába a jó együttműködés, ez még nem fog igazából lehetőséget biztosítani. Pedig pontosan tudjuk,
