Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. TILKI ATTILA (Fidesz):
2273 S még egy sajnálatos dolog történt, tisztelt képviselőtársaim. Úgy tűnik, a Fidesz képviselői tegnap visszatértek a régi lemezhez. Csakúgy, mint négy évvel ezelőtt a költségveté si vitában, most is sorrarendre olyan módosító indítványokat nyújtottak be, amelyek a kiadások vég nélküli növelését eredményezték volna. Volt olyan év, tisztelt képviselőtársaim, amikor ezer olyan indítványt nyújtott be az ellenzék, amely a kiadások növe kedését célozta. Most meg átkoznak bennünket, hogy túlzottak voltak a kiadások az elmúlt években, de arra, hogy annak idején milyen indítványokat nyújtottak be, természetesen már nem emlékeznek. De már tegnap is sorra minden felszólaló azt kérte számon a k ormányon, hogy az egyes ágazatokra miért nem költ több pénzt, mint amennyire lehetőség van. Tisztelt Képviselőtársaim! Eljött az az idő, amikor mindenkinek felelősen kell nyilatkoznia, és valóban összefogásra van szükség. Ú gy gondolom, mindenképpen példa az, ami az elmúlt napon az Egyesült Államokban történt. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy afroamerikai embert válasszanak meg az Egyesült Államok elnökévé. Láthattuk, hogy Amerika hogyan reagált erre az es eményre. Ott az összefogás nem kérdés. Ott az a jelszó, hogy képesek vagyunk megtenni azokat a változtatásokat, amelyeket az új elnök javasol a politikában. Úgy gondolom, Magyarországon is, a magyar politikában is képesnek kellene lennünk arra, hogy félret együk a korábbi sérelmeinket, összefogjunk a magyar nemzet érdekében, és megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek a legkevésbé fájdalmasak, ugyanakkor megoldást jelentenek az előttünk álló problémákra. Én erre biztatom önöket, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Tilki Attila képviselő úrnak, Fidesz. DR. TILKI ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tele víziónéző, aki tegnap is és tegnapelőtt is nézte a költségvetési vitát, sajnos, ma sem csalódom, hiszen már rögtön az első felszólalás a pártállami időket juttatja eszembe, amikor is azt mondták az ellenzéknek, miért mernek mást mondani, mint a kormány. Cs ak egy mondat, tisztelt Kovács képviselőtársam: hat évig kormányozni kellett volna, és akkor nem kerültünk volna sereghajtói szintre, nem kerültünk volna egy szintre Pakisztánnal. Ez volt az önök munkája. De hogy mást ne mondjak, az eltelt tizenhárom percb en ön a mostani költségvetési törvényjavaslatról mindössze két percet beszélt. Ennyit az önök komolyságáról. A 2009. évi harmadik és közel sem biztos, hogy végleges költségvetési törvénytervezet, amely a tervezés megalapozottságát is mutatja, elsősorban an nak a tudatos politikának a folytatása, amellyel a kisebb településeket - s a kistelepülések alatt már nem csak a falvakat érthetjük - felszámolni kívánja. Nem erős kifejezés ebben az esetben a falurombolás, a vidék teljes felszámolása, amellyel több száze zer embert taszítanak nyomorba. Nincs meg annak a lehetősége, hogy választhassanak, hiszen ez a költségvetés a korábbi felelőtlen gazdálkodásnak, tehetetlenségnek a gyümölcseként azoknak a torkán lesz lenyomva, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vanna k. Önök, tisztelt szocialista képviselők, azt a látszatot próbálják kelteni, hogy minden, ami rossz, a világválság miatt van, és nem önöket terheli a felelősség hat év kormányzás után azért, hogy rajtunk gúnyolódik Európa. (8.20) Amit önök műveltek, az a h ozzá nem értés és a tehetetlenség magasiskolája. Én nem szeretném önöket terhelni olyan témákkal, amelyekről korábban már szó esett - a kis- és középvállalkozások helyzetéről, a munkanélküliség várható alakulásáról , hanem olyan területtel szeretnék fogla lkozni, amely az emberek mindennapjait érinti: az önkormányzati területtel. Miért is kelti az elkeseredettség érzését ez a költségvetésnek nevezett, megnyomorító program bennünk? Harmadik nekifutásra sikerült olyan megalapozatlan költségvetési törvényterve zetet letenni a parlament asztalára, amely alapjaiban rengeti meg az önkormányzati finanszírozási rendszert, legyen
