Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2263 elsősorban a Fidesszel - 2006 nyarára gondolok , amelyben nem voltak partnerek egy valódi indokolt reformba n. Ez nem megléphető. Ugyanakkor megléphető lett volna az, hogy felülvizsgáljuk a normatívákat. Megléphető lett volna, hogy érdemben foglalkozunk a deregulációval. Megléphető lett volna és most is megléphető lenne az, amit az önkormányzati érdekszövetségek javasoltak. Konkrétan a KÖSZ, a Kistelepülési, Kistérségi Önkormányzatok Szövetsége javaslataira gondolok, de említhetném a TÖOSZ javaslatait is, amelyek konkrét törvényeket neveztek meg, ahol hozzá lehetne nyúlni az ágazati szabályozáshoz, és ezzel minte gy a feladatokat újragondolva, újrastrukturálva a finanszírozásban is új irányokat megfogalmazni, és elindulni egy más irányba, mert mindenki tudja, hogy ebben a formában az önkormányzati rendszer finanszírozhatatlan. Szerintem azt a kérdést kellene kirakn i az asztalra, hogy hogyan tudunk változtatni a mostani helyzeten, azon túl, hogy néhány területen persze lépünk, de ezek akut válságelhárító intézkedések, ahogy erre korábban is utaltam. (19.00) Elhangzott a vitában, hogy megvédjük a munkahelyeket. Kérdez em, hogy igazából milyen eszközökkel is védjük meg. Mert nyilvánvalóan az lenne a valódi munkahelyvédő program, ha olyan intézkedési csomaggal, feltételrendszerrel tudnánk előállni - vagy tudna előállni a kormány és a parlament , ami a térségen belül javí tja a magyar gazdaság versenyképességét, ami a működő tőke, a beruházások szempontjából eredményt hozna, ösztönözné a foglalkoztatottságot és a beruházásokat. Nem ilyen politikai, gazdaságpolitikai helyzetben vagyunk, de ezzel együtt ezeket a kérdéseket sz erintem ki kellene rakni az asztalra. Azt gondolom, az ágazati törvények felülvizsgálata érdekében mindenképpen egyeztetést kellene folytatni az önkormányzati érdekszövetségekkel, mert meggyőződésem, hogy ezen a területen van még mozgástér, és tudnánk talá n közösen előrelépni. Köszönöm szépen. (Pettkó András tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Keller Lászlóé a szó. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azért ké rtem szót, mert a vitában az látszik, hogy a legnagyobb megértés a kialakult helyzettel kapcsolatban az SZDSZ frakciójában van, ugyanakkor a tegnapi vita is meg a mai vita is arra mutat rá, hogy olyan intézkedéseket kérnek számon a kormányzaton ebben a kia lakult helyzetben, amely stratégiailag is hosszú távon képes hatni. Ezzel kapcsolatban azért némi megértést szeretnék kérni, hiszen akkor, amikor rákényszerültünk arra, hogy az egész gazdasági növekedési előrejelzésünket újragondoljuk, akkor azért - most n em is mondom a GDP 3 százalékos növekedési várakozásunkat, ami akkor megalapozott volt, csak az 1,2t mondom - abból visszamenni mínusz 1re, az egy nagyon jelentős makropályakiigazítást jelent, ami nagyjából azt jelenti, hogy több mint 300 milliárd forin tos bevételünk elveszett. Ehhez még hozzájött az a szükségszerű kényszer, hogy tovább mérsékeljük a hiányt ahhoz képest, ami egyébként volt, ez újabb 90 milliárdos beavatkozást igényel, és azzal is kellett számolni, hogy a megváltozott körülmények között m eg vannak olyan kiadási tételek, amelyek növekednek. Ezért nagyon jelentős beavatkozást kellett végrehajtani, de a költségvetési törvény tulajdonképpen a hatályos törvényeket csak visszatükrözi. Tehát nekünk olyan intézkedéseket kellett megfogalmazni, amel yek 2009. január 1jétől hatnak, értelemszerűen valóságosan, nemcsak fiktív módon beépülnek a költségvetésbe. Tehát azok a reformelképzelések, ma például markánsan előjött az önkormányzati reform, hát azt tudjuk, hogy ha meg is tudnánk egyezni, mondjuk, eg y radikális önkormányzati reformban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , akkor sem lehetne azt az ilyen jelentős
