Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - SCHWARTZ BÉLA (MSZP):
2253 Azt gondolom, hogy a helyzet megítélése az, ami különlegesen nehéz feladat elé állít bennünket. Világméretű probléma révén, nem szorítkozhatunk csak a mi megfigyeléseinkre, ha nem a fejlett világ eddig tapasztalt eljárásait, sőt segítségét is célszerű igénybe vennünk. Az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és a távolkeleti országokban a kormányok határozottan és gyorsan döntöttek minden olyan eszköz bevetéséről, ami nemcsak nemzetgazdaságuk, hanem a nemzetközi pénzpiacok és a reálgazdaság megóvására irányul. A válság mélységét a bevetett eszközök sokfélesége és a felhasznált pénz nagysága is mutatja. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarország is akkor jár el helyesen, ha valóban egy mély, strukturált és jelentős károkat okozó válság elhárítására készül fel. Ehhez kell a célokat igazítanunk és ehhez szükséges a felhasznált eszközöket is igénybe vennünk. A célok kitűzésének és az eszközök alkalmazásának igen kicsi a szabads ágfoka. Égető szükségünk van arra, hogy minél előbb az eurózóna 2nek legyünk a tagjai, hogy kitettségünk, támadhatóságunk minél előbb elfogadható szintre csökkenjen. Az ország növekedési lehetőségei az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben beszű külnek. Emiatt kisebb adó- és járulékbevételre tehetünk szert, ugyanakkor a hiánycél biztonságos teljesítéséhez viszont a kiadásokat is alaposan csökkenteni szükséges. (18.10) A kiadások csökkentésének egyik igen jelentős területe az önkormányzatok támogat ása. A helyi önkormányzatok kiadása a korábban benyújtott verzió szerint 3610,9 milliárd forint lett volna, a jelenleg tárgyalás alatt lévő változat már csak 3418 milliárddal számol. Ennek a kétségtelenül igen radikális kiadáscsökkentésnek legjelentősebb r észe bérek és járulékok formájában valósul meg. Az előirányzatcsökkenésből 71,8 milliárd forint a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi illetményére, 73,1 milliárd forint, a 2009. évi bérnövekmények fedezetére és 6,9 milliárd forint a törvényjavasl atban a nyugdíjminimum összegének emelkedése miatt az ennek arányában kifizetendő szociális juttatások növekedésére megtervezett összeg. A benyújtott törvényjavaslatban szereplő előirányzatok közül a nominálbérek tervezett emelésének elmaradása miatti össz eggel a javaslat 5. számú mellékletében szereplő központosított előirányzatok - a szociális segélyek és támogatások fajlagos összegének 2008. évi szinten tartása miatt , a törvényjavaslat 3. számú mellékletében szereplő pénzbeli szociális juttatások, tová bbá a javaslat 8. számú mellékletében szereplő egyes jövedelempótló ellátások jogcímeken tervezett előirányzatok csökkennek. A közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi juttatásának elmaradása mellett a közoktatási hozzájárulások címén csökkentett előir ányzat okoz komoly fejtörést az önkormányzatoknak. Például az általános iskolai normatívával az alkalmazott feladatmutató szerint - teljesítménymutató/év - a tényleges kiadásoknak eddig is mintegy 5560 százalékát finanszíroztuk. Most további jelentős csök kentéssel kell majd beérni. Nyilvánvaló kényszerből jelentős csökkentést hoz a javaslat a többcélú kistérségi társulások egyes előirányzatainak, valamint a körjegyzőségek egyes előirányzatának esetében is. A csökkentésre vonatkozó javaslatot itt is a magas abb bérhányad indokolja. Ugyanakkor szükséges megemlíteni, hogy a társulások által fenntartott iskola 913. évfolyamán a bejáró tanulók támogatása 40 ezer forintról 100 ezer forintra nő. Az önkormányzatoknak az EUfinanszírozással megvalósuló fejlesztésein él nincs csökkentésre vonatkozó javaslat. Sőt, itt bizonyos emelkedésről tudunk beszámolni, hiszen például az önerőalap csökkentése vagy a fejlesztésekhez biztosított társfinanszírozás jelentős mértékben emelkedett mind a korábbi verzióhoz képest, mind az elmúlt évhez képest. Azt gondolom, hogy lényegében itt egy kisebb értelemben vett szerkezetváltásnak lehetünk tanúi, hiszen ha a működési költségeket csökkentjük, a fejlesztési összegeket viszont növeljük, ez maga felér egy szerkezetváltással, és a jövő
