Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KELETI GYÖRGY (MSZP):
2219 bűvös szám, sokat beszéltek róla, hogy 2 százalék. Ez nem annyi, és az előző évben sem volt annyi, de ennek ellenére azt kell monda ni, hogy a NATO megelégedett, vagyis a katonai szövetségeseink megelégedettek azzal a munkával, amit folytatunk, bár, mint minden más országnál - kivéve természetesen a legnagyobbakat, az Egyesült Államokat, NagyBritanniát, Franciaországot, Németországot , felvetik a költségvetési részesedés emelkedésének kérdését. Nem tudom persze, hogy az interneten látható különböző hírportálok mennyire számítanak hiteles információnak, de nem olyan régen az Indexnél olvastam, hogy Szlovákia csökkenti a katonai kiadása it. (15.30) Azt gondolom, jó néhány olyan európai ország lesz, sőt a világ számos részén, ahol a gazdasági válság negatív hatása érződik, és jelentősen érződik, hogy bizony hozzá fognak nyúlni a katonai költségvetésekhez, azon egyszerű oknál fogva, mert mo st más területre kell koncentrálni, és ahhoz, hogy az egyes országok saját biztonságukat meg tudják védeni, most igazán a gazdaságon kell segíteni. Ha részletesebben beszélünk erről a költségvetésről, akkor a tárca költségvetési támogatása több mint 307 mi lliárd forint, az OEP bevétele 11 milliárd forint, az egyéb bevétel pedig 2,3 milliárd forintot tesz ki. Ez összességében, a kiadási előirányzatot tekintve 1 milliárd forinttal, a támogatást tekintve 5,2 milliárd forinttal haladja meg a 2008ban rendelkezé sre álló kereteket. A GDPből a tervezett támogatás összege 1,11 százalékot tesz ki. A költségvetés szerkezete is jelentősen változott, erről szeretnék néhány szót szólni. A személyi jellegű kiadások aránya 38,4 százalékra csökkent a 2008. évi 41,3 százalé król, illetőleg a működési költségek részaránya 36,6 százalék lett, ami az ez évi költségvetésben 31,2 százalék volt, és a fejlesztésre fordítható források aránya 25 százalék lesz, ami ebben az esztendőben 27,5 százalék volt. Tehát jól látható, hogy a fejl esztés tekintetében változik meg az arány a tárca költségvetésén belül. Természetesen a személyi jellegű kiadások aránya elsősorban azért csökken, mert bár a katonák nem számítanak se köztisztviselőnek, se közalkalmazottnak, de a közszféra részét képezik, körükben a 13. havi bér nincs tervezve a következő évben a költségvetésben, és természetesen a hadseregben dolgozó közalkalmazottaknál, köztisztviselőknél is, hasonlóan a polgári élethez, ez a 13. havi bér szintén nem kerül megtervezésre. Azért azt szeretn ém hozzátenni, hogy a katonák esetében az úgynevezett automatizmusok, ami a bérfejlesztést illeti, hatni fognak, tehát itt nem egy totális bérbefagyasztásról van szó. Ez az automatizmus azt jelenti, hogy ha valaki a következő esztendőben a szolgálati évei alapján magasabb rendfokozatot kap, akkor az azzal járó juttatás is növekedni fog, illetve az illetmény is növekedni fog, ha valaki magasabb beosztást ér el, egy nyugdíjasnak a helyére kerül, aki eltávozik a hadsereg kötelékéből, és lehetne példákat soroln i. Ezek persze nem jelentős összegek, ezt hozzá kell tennem, de mégis egy olyan lehetőség, ami a szolgálati éveket és az elvégzett munkát valamilyen módon elismeri. Ha a költségvetés főbb funkcionális kiadásait vizsgáljuk, akkor látható, hogy az igazgatási feladatokra a honvédelmi fejezet kiadásainak mindössze 4,7 százalékát kívánják fordítani, a kiadási előirányzatokból infrastrukturális feladatokra 13,3 százalékot, logisztikai, biztosítási feladatokra 19,4 százalékot, míg a Magyar Honvédség kiadásaira 31, 6 százalékot, vagyis a tárca költségvetésén belül a Magyar Honvédség mint katonai szervezet ilyen arányban fog részesedni. Egészségügyi feladatokra összességében 5 százalék jut a tárca költségvetéséből, egyéb központi kiadásokra 11,6 százalékot tervez ford ítani a tárca. A fejezeti egyensúlyi tartalék a költségvetés 9,2 százalékát teszi ki. Összességében a 2008. évi, tehát ez évi 22 milliárd forintról néhány millió forint híján 30 millió forintra fog emelkedni. Vagyis bár nem lesz túl nagy mozgástere a tárca vezetésének, mert a költségvetés több mint 90 százaléka determinált, a bérjellegű kiadások, a laktanyafenntartások, a különböző, már lekötött, szerződésekben rögzített fejlesztések miatt, mégis ez a fejezeti jellegű egyensúlyi tartalék valamivel nagyobb m ozgásteret fog biztosítani.
