Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ):
2212 lehetősége Magyarországon. Ösztönözni kellene ezentúl az atipikus foglalkoztatási formák elterjedését Magyarországon, például a részmunkaidős foglalkoztatást. A másik elem, amiről említést szeretnék ten ni, a munkaerőpiacról kiszorult emberek visszavezetése a munka világába. Erre több kormányzati törekvést láttunk az elmúlt időben. Hamarosan a tisztelt Ház elé fog kerülni az a szociális törvénymódosítási csomag, amely az “Út a munkához” program részleteit önti törvényi formába. Azt gondolom, hogy ezek a kormányzati törekvések dicséretesek és jók lehetnek, csak azt gondolom, hogy a közfoglalkoztatás ösztönzése nem elegendő. Kételyeink vannak azzal kapcsolatban, hogyan lesznek képesek, mondjuk, az önkormányz atok ennyi közfoglalkoztatást szervezni, hiszen a kormányzat azzal számol, hogy a segélyezetti körből több mint 100 ezer embert tud a munka világába a közfoglalkoztatás révén visszavezetni. Az sem egy jó dolog, hogy ma a segélyek, a szociális segélyek 90 s zázalékát a központi költségvetés finanszírozza, az önkormányzatoknak csak 10 százalékot kell hozzátenniük. Itt is azt mondjuk mi, liberálisok, hogy a piacra kellene bízni, hogy az elsődleges munkaerőpiacról kiszoruló, a munkát vállalni képes embereket vis szavezesse a munka világába. El kell különíteni a foglalkoztatáspolitika három elemét és azok céljait. A segélyezetti létből a közfoglalkoztatásba vezető utat támogató intézkedéseknek nagyobb teret kell adni. Ezt üdvözöltem az előző mondataimban, ugyanakko r a közfoglalkoztatás rendszerét csak átmeneti megoldásnak lehet tekinteni, ennek bővítését a liberális foglalkoztatáspolitika nem tudja támogatni. A közfoglalkoztatásból a versenypiaci munkahelyekre vezető intézkedéseket tudjuk támogatni, ezek ma alig van nak jelen a kormány politikájában. Véleményünk szerint erre kellene leginkább koncentrálni. A foglalkoztatás bővítése elválaszthatatlan a vállalkozások növekedésétől és új vállalkozások indításától, ez a mai világgazdasági, pénzügyi válság, illetve az elkö vetkezendő várható recesszió árnyékában még inkább fel fog értékelődni, és ehhez néhány olyan dologra van szükség, amelyek a következőket jelentik. A vállalkozások indításának megkönnyítése, erre láttunk már törekvést, ezt üdvözöljük. Tovább kellene csökke nteni a vállalkozások adminisztrációs terheit, az állami elvonásokat csökkenteni, és ösztönözni kellene a rugalmas foglalkoztatást elősegítendő a munkaügyi jogi korlátok enyhítését. Véleményünk szerint a rendszeres szociális segély szabályait úgy kellene m egváltoztatni, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esetén is járjon degresszíven, így biztosítva motivációt a munkavállaláshoz. A foglalkoztatáspolitikai támogatások esetén egy kimeneti érdekeltséget kellene teremteni. Hadd szóljak itt néhány szót a Munkae rőpiaci Alapról, amely az elkülönített pénzügyi alapok közül talán az egyik legfajsúlyosabb a költségvetésben. Ez a Munkaerőpiaci Alap ma 400 milliárd forinttal gazdálkodik. Megkérdezem önöktől: van ennek valami látszatja? A vállalkozásoktól elvont adóte rhek töltik fel ezt a kasszát. Elmondhatjuke vajon, hogy jól hasznosulnak ezek a forintok? Nem tartoznae az állam elszámolással azoknak az adót befizető vállalkozásoknak, hogy hogyan hasznosultak ezek a befizetett forintok? (15.00) Azt gondolom, hogy a m unkaerőpiac programjainak és támogatásainak a felülvizsgálata szükségszerűen elodázhatatlan feladat. Csak azokat a programokat szabad a továbbiakban megtartani, amelyek javítják a foglalkoztatás esélyét, de a piaci szférában. Átfogó megreformálásra van szü kség, a szakképzési támogatásokat a későbbi foglalkoztatói piacnak kellene megrendelnie, és akkor valószínűsíthetjük, hogy kevesebb lenne a még mindig állást kereső, de munkaerőpiaci támogatással szakképzésen, átképzésen részt vett számítógépkezelő, műkö rmös, virágkötő, pizzafutár, és még sorolhatnám azokat az elsajátított szakmákat, amelyekkel továbbra sem tudnak munkába állni a munkanélküliek.
