Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: - ELNÖK (Mandur László): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2132 A mai napon a képviselők 11 órás időkeretben fejthetik ki álláspontjukat. Felhívom a figyelmüket, hogy az egyes ülésnapokon fel nem használt időkeretek a többi ülésnapra nem vihető k át. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket arról is, hogy az időkeret felhasználásáról időmérő szoftver fog gondoskodni; hogy hol tartanak, azt természetesen a kivetítőtáblákon önök is nyomon követhetik. Kérem a jegyző urakat is, hogy folyamatosan fi gyeljék az időkeretek felhasználását. Tisztelt Országgyűlés! Most felkérem Móring József Attila jegyző urat, hogy ismertesse a mai napon rendelkezésre álló 11 órás időkeret megoszlását. Jegyző úr! MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A vitár a rendelkezésre álló 11 órás időkeret megoszlása ezt figyelembe véve a következő: az MSZP képviselőcsoportjának tévéadásidőben 270, adásidőn kívül 60 perc; a Fidesz képviselőcsoportjának tévéadásidőben 130, adásidőn kívül 30 perc; a KDNP képviselőcsoportjá nak tévéadásidőben 49, adásidőn kívül 11 perc; az SZDSZ képviselőcsoportjának tévéadásidőben 46, adásidőn kívül 11 perc; az MDF képviselőcsoportjának tévéadásidőben 40, adásidőn kívül 8 perc áll rendelkezésre. A független képviselők 5 percben fejthetik ki álláspontjukat. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor az írásban előre bejelentkezésnek megfelelően, az előbb ismertetett időkeretnek megfelelően. Nos, a sorban az első az MSZP képviselője, Göndör István. Meg is adom neki a szót. Képviselő úr, frakcióvezetőhelyettes úr, parancsoljon! GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kifejezetten örömömre szolgált, hogy az elnök úr felhívta a figyelmünke t, tájékoztatta a kedves nézőket arról, hogy a mai napon a 2009. évi költségvetés van napirenden. Miért teszem ezt az előzetes bejelentést? Tegnap napközben kimentem és megnéztem a táblán, hogy valóban jó helyen vagyoke, jó napirendi pontra jötteme, mert nekem olyan érzésem volt még késő délután is, hogy mintha konstruktív bizalmatlansági indítványt tárgyalna a Ház, de ilyen előterjesztés nem volt a Ház előtt. Amikor a 2009. évi költségvetésről beszélünk, így a második napon óhatatlanul hivatkozunk vissza olyan megszólalókra, akik tegnap mondtak véleményt, és ismerjük egymást évek, évtizedek óta. Képviselőtársaim rendre azt mondták az ellenzéki oldalon, hogy a kormány rosszul végzi a munkáját, nem indított el nagy reformokat, nem vezetett be nagy reformoka t. Kérem, tegyék a szívükre a kezüket: '98 és 2002 között, nem fogok ennél sokat időzni, de elindítottake nagy ellátórendszeri reformot? De visszafordítottak reformot, napjainkban is beszélünk róla, nem árulok zsákbamacskát, a nyugdíjreformra gondolok, am ikor a magánnyugdíjpénztárakba való befizetést tetszettek korlátozni. Most viszont már egyfolytában aggódunk, hogy mi lesz azokkal a generációkkal, amelyek, mondjuk, egy évtized múlva mennek nyugdíjba, holott számukra rettentően fontos lett volna, hogy az öngondoskodásuk mellé a megfelelő állami forrást is megkapják. Ezt vissza kellett állítani. Aztán szeretnék hivatkozni még egy gondolatra: Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter már bankelnök korában a saját kormányáról mondott lesújtó véleményt, hogy bizony óriási hiba volt a belső fogyasztás ösztönzésétől remélni Magyarországon a gazdasági növekedést. Ezzel szemben, és a mondandómban számos kitételre fogok visszahivatkozni, kérem, gondolják el azt, hogy 2002 óta hány reform indult volna el, indulhatott voln a el, és még játszani is azzal a gondolattal, hogy milyen 2009. évi költségvetésről beszélhetnénk akkor, ha mondjuk, túl lennénk az egészségügyi reformon, az önkormányzatin, a közigazgatásin, és nem folytatom a sort. Képviselőtársaim! Ugyanaz történt egyfo lytában mind a két ciklusban, mint tegnap is: a társadalmi feszültségek fokozása a lehető legolcsóbb, legegyszerűbb és legpopulistább módon. Tegnap nem volt lehetőség Kósa Lajos képviselő úrra reagálni mint vezérszónokra. Szóval, ő, aki
