Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - SZABADOS JÓZSEF (MSZP):
2103 Magyarország így járt, több mint 1000 milliárd forintot vesztegetett el, akár 2000 milliárd forintot is vesztegetett el a kormány, és mind ezt húzták ki az emberek zsebéből, és ennek az árát fizetjük most. Úgyhogy, h a összességében megnézzük, hogy mit látunk ma, egy kényszerköltségvetést látunk, egy kelepcét, amelyben nem lehet igazából jó megoldást csinálni. De ezt kinek köszönhetjük? A kormánynak köszönhetjük. A szégyen költségvetése a kormányé, a szégyen a kormányé . Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Szabados József képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének. SZABADOS JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2009. évi költségvet és a kényszereké, a korlátoké és sajnos nem a lehetőségeké. Ennek a kényszernek következtében kellett átdolgozni a törvényjavaslatot. Szeretném elmondani Ivanics képviselő úrnak, hogy nincs harmadik költségvetés, a benyújtott költségvetéshez van módosító j avaslat benyújtva, amit meg lehet vitatni természetesen, de nem úgy, hogy az egyik közgazdász képviselőtársuk ezt lobogtatta 20 percen keresztül a bizottsági ülésen, és bele sem nézett a 66 oldalas módosító javaslatba. A világon végigsöprő pénzügyi és gazd asági válság nem kerülte el kicsi Magyarországunkat sem, amely nyitott a világgazdaság felé. Ennek ellenére lehetőségeink szerint a legnagyobb védelmet adjuk, hogy enyhíthessünk a kényszerű sebeken. Ezért megvédjük a közalkalmazottak munkahelyeit, igaz, az on az áron, hogy jövőre nem nő a fizetésük, és nem kapnak 13. havi fizetést, de biztos marad a munkahelyük és a bérük. Megvédjük, amennyire csak lehet, a piaci szférában foglalkoztatottak többségének munkahelyeit (Babák Mihály: Mivel?) , mert ők azok, akik nagy veszélyben vannak, például munkahelymegőrző támogatásokkal, például piac- és hiteljuttatási feltételekkel. Megvédjük az uniós fejlesztések lehetőségeit, azokhoz a költségvetésben biztosítjuk a hazai forrásokat. Megvédjük, amennyire csak lehetséges, az életképes és tisztességes hazai vállalkozásokat. Képviselőtársaim! Az ilyen körülmények között benyújtott költségvetésnek három prioritása van. Nem arany háromszög, nevezhetjük, mondjuk, ezüstnek is: a stabilizáció, a munkahelymegőrzés és az egyensúly meg őrzése. (Babák Mihály: Ezt képtelenek vagytok megoldani.) Az egyensúlyjavulás, a kiadáscsökkentés érdekében elmaradó adócsökkentés, a tárcák kiadásainak csökkentése, a bérbefagyasztási intézkedések, a 13. havi bérek kifizetésének felfüggesztése a vidéken é lőket is negatívan fogja érinteni, de pozitívan érinti az uniós források igénybevételéhez szükséges hazai források biztosítása a vidékfejlesztést, a közösségi összefogásra épülő kezdeményezések támogatását. (Babák Mihály közbeszól.) Hozzászólásomban elsőso rban tehát a vidékről szeretnék beszélni, Babák képviselő úr. A minisztérium felelőssége nagy, a társadalmigazdasági hatása a vidékre kihatással van. A tárca a programjához igazodóan alapfeladataiból kiindulva határozta meg költségvetési gazdálkodásának c élkitűzéseit. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjaként, a változó agrárpolitikai tevékenység alakítójaként érdekelt abban, hogy a megváltozott világgazdasági és élelmiszertermelési kihívásokhoz igazodva a mindenkori közös agrárpolitika keretei k özött növelje termelését, és éljen az összes támogatási konstrukció teljes használatával. Figyelembe kell vennünk, hogy a csatlakozással a piac kitágult, de a verseny éleződött, a támogatási rendszer átalakult. Az agrárgazdaság 2007. évi jelentésének vitáj ában a tárca államtitkára, ha nem is tudom szó szerint idézni, de arra hívta fel a politikai szereplők figyelmét, hogy a jelenlegi pénzügyi világválság idején és az ezt követő sajnálatos gazdasági recesszió idején az ágazatban különleges összefogásra van s zükség, mert az élelmiszer aranyat fog érni, az emberiségnek a válságok idején is fontosabb az élelmiszer, mint sok egyéb más, a magyar élelmiszergazdaság tehát kitüntetett helyzetbe kerülhet. Ha félre tudjuk tenni a hangzatos politikai vitákat, az ágazat eredményessége a válságból kivezető út egyik fontos eszközévé válhat.