Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
2056 Amiben viszont probléma van, az a külkereskedelmi mérleg, átlagban 3 milliárd euró volt önöknél, ebben a hat év átlagában ez 1,8 milliárd euró. A termelői árszínvonal önöknél 6,7 százalék v olt, most 3 százalék. A termelékenység önöknél 3,1 százalék volt, most 3,7 százalék az átlag, a foglalkoztatottak számának átlaga 3 828 000 abban a négy évben, most 3 911 000 fő, az állami centralizáció önöknél magasabb volt, 43,7 százalék, nem is beszélve az inflációról, ami átlagban 9,7 százalék volt, most pedig 5,4 százalék. Kérem, mindenki gondolkodjon el erről, hogy mi az, hogy éltanuló meg sereghajtó. Ugyanis hogyha ezeket az adatokat megnézem, a jelenlegi kormányzat 7:3ra vezet önökkel szemben a gaz dasági mutatók tekintetében. Úgyhogy kérem, ennyit a Fidesz válságkommunikációjának a valóságtartalmáról. Az előbb hallottuk Hadházy Sándor urat, aki elmondta, hogy minden a bizalmon múlik. Egy költségvetésben számok vannak, Hadházy úr, itt számokról kelle ne beszélni konkrétan. Ön egyetlenegy számról beszélt, méghozzá a regisztrációs adóról. Megnéztem a regisztrációs adót, Hadházy úr: 10 milliárd forinttal kevesebbet terveztünk bevételnek regisztrációs adóból, 11,4 milliárddal. 93,7 és 82,1, akkor pontosan 11,6 milliárddal kevesebbet terveztünk, mert látjuk a világgazdasági folyamatokat, tehát valószínűleg ön rossz számot nézett. Kérem, nézze át a költségvetés bevételi és kiadási irányzatait. (Vincze László: Ami mindig más.) Azt gondolom, hogy a 2009es költ ségvetés nem a vágyak, hanem a lehetőségek költségvetése lesz, és a kormányzat ehhez is lőtte be a költségvetés tervezését. Még egy kis apró finomság, hogy miközben a Fidesz katasztrófakommunikációról szól, közben a sors fintora, hogy a Világbank Doing Bus iness 2009es kiadványában Magyarországot a javuló üzleti környezet tekintetében a 2006os 66. helyről a 41. helyre sorolták be. Persze, vannak tennivalóink, és azért vagyunk itt, hogy közösen ezeken úrrá legyünk. Van mit veszítenünk, és van mit megvédenün k. Az elmúlt években megdupláztuk a gyorsforgalmi úthálózatot, 1120 kilométer immár, jelentősen csökkentettük az államháztartás hiányát, mint tudják, 9,6 százalékról 3 százalék fölé megy valamivel az idén. Néha erőn felül is növeltük a reálbért, a reálnyug díjakat, vagy idesorolom a szociális ellátórendszereket. (Vincze László: Nagy a jólét.) Az egészségügyben jelentős tisztítást hajtottunk végre, 800 ezer tisztázott jogviszony jött létre az ellenőrzések során, illetve 200 ezer új bejelentkező. A szakirányú felvételiknél módosítottunk, a gazdaság érdekeinek megfelelően nőtt a műszakitermészettudományra beiskolázottak száma, és csökkent valamelyest a bölcsészettudomány, jogi, igazgatási, agrár. Az államháztartás folyó működési kiadásait 19,1 százalékról 17 sz ázalékra csökkentettük. Csökkentettük 429ről 184re a központi közigazgatási szervezetek számát. Egészséges szerkezeti változás ment végbe a foglalkoztatásban, míg a vállalkozói szférában 2,9 százalékos foglalkoztatásbővülést, addig a közigazgatásban 8,7 százalékos foglalkoztatáscsökkentést valósítottunk meg. Csökkent a költségvetési szférában foglalkoztatottak száma, mintegy 800 ezer főről 720 ezerre, a minisztériumban foglalkoztatottak száma 7936ról 5787re. Folytathatnám a sort, tehát van mit megvédenü nk a 2009es költségvetéssel. Mint tudják, és azt gondolom, Wiener György képviselőtársam nagyon jól mondta, különbséget kell tenni a recesszió és a válság között. A recesszió és a válság közgazdasági fogalmak, ezeket nem torgyánban mérik, nem gyurcsányban és nem orbánban mérik, ahogy ezt egyesek itt időnként… (Vincze László: Molnárban.) És nem is molnárban mérik, képviselő úr. A recessziónak az a közgazdasági ismérve, amit elmondott Wiener képviselő úr, hogy a két egymást követő negyedévben csökkenés álljo n be. Az eurózónában egyébként ez beállt, ugyanis az elmúlt két negyedévben egyszer mínusz 0,2 százalékkal, míg az azt követőben mínusz 0,1 százalékkal csökkent a növekedés mértéke. (15.20) Egyébként az elmúlt időszakban, '91 és '94 között volt egy válságj elenség a világban, ezt Finnország úgy élte meg, hogy az ingatlanainak az értéke 49 százalékkal csökkent, a tőkepiacok
