Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
2052 2010ben is veszélybe kerül, hiszen a kormányzat elmulasztja az adók rendezését, és elmulasztja a vállalkozói környezet megfelelő kialakítását is. A költségvetésnek tehát a legnagyobb baja a bizalomvesztés és a bizalom hiánya. Ennek tükrében tehát a 2009. évi költségvetés egy nagyon rossz, megalapozatlan és gyenge költségvetés lesz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Juhászné Lévai Katalin képviselő asszonynak, MSZP. DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy reagálással kezdjem Hadházy képviselőtársam hozzászólására. Köszönjük neki, hogy érdemi javaslataival növelte azt a bizalmat Magyarország költségvetése irá nt, amelyet itt fennhangon folyamatosan emlegetnek. Azt gondolom, hogy valóban a tévénézők és a világ a televízió közvetítésén keresztül megdöbbenve tapasztalja azt az ellenzéki magatartást, amelyik olyan módon járatja le a magyar parlament felelősségtudat át, kötelességtudatát és kötelességérzetét, amely, azt gondolom, méltatlan ahhoz a helyzethez, amelyről itt önök beszélnek. De az a probléma, hogy csak a retorikát használják, és nem gondolják komolyan azt, hogy az önök felelőssége is a Magyar Köztársaság érdekében érdemi javaslatokat tenni a költségvetéshez. Szeretnék hozzájárulni tényszerű adatokkal ahhoz, hogy megismerhesse az érdeklődő közösség, Magyarország lakossága, hogy hogyan kíván a magyar kormány felelősségteljesen tenni annak érdekében, hogy az elmúlt évben az Egyesült Államokban elindult pénzügyi válság, amely az egész világot megrendítő gazdasági válsággá duzzadt… - hogyan kívánja, milyen szabályozókkal, milyen prioritások felállításával a mostani költségvetésben stabilizálni a magyar gazdaság helyzetét. Mert azt gondolom, hogy az a megállapodás, amelyet a nemzetközi pénzpiaccal és az IMFfel tett a magyar kormány, pontosan azt a felelősséget sugallja, amiről itt önök beszéltek, és a cselekvésünkkel azt igazoljuk, magával a költségvetéssel is, a nnak többszöri módosításával, hogy a felelősséggel gondolkodó kormány tudja, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy megőrizze a magyar gazdaság stabilitását. Mert azt gondolom, senki nem vitathatja, hogy ha egy pénzügyi rendszerbe vetett bizalom erősen meginog, akkor az dominószerű gazdasági összeomlást is elindíthat. Ezt sikerült a magyar kormánynak megállítani, a nemzetközi pénzügyi szervezetek által megnyitott hitelkeret megfelelő támogatást jelent ebben az ügyben. A költségvetés átdolgozásakor tehát felelősséggel kellett megállapítanunk a prioritásokat. A belső gazdasági visszaesés mértékét csökkenteni kell. Mindezt úgy kellett és úgy kell megoldani, hogy a konvergenciaprogram ne szenvedjen komolyabb sérüléseket. Ez azonban nem egyszerű feladat. Mind en válságkezelés nehézséget okoz az egész társadalomnak, és különösen nehezen érinthet egyes társadalmi csoportokat és rétegeket. Ugyanakkor ez a válság egyértelműen azt is bizonyítja, hogy könnyen támadható a magyar pénzügyi piac, sérülékeny ez a piaci sz egmens, és azt is mutatja számunkra, hogy nem szabad feladni, hogy minél előbb csatlakozni tudjunk az euróövezethez. A költségvetés módosításával tehát a kormány kijelölte azokat az utakat, amelyek az ország gazdasági biztonsága érdekében követendőek. Tudj uk, még egyszer említem, hogy ez bizonyos rétegektől komoly áldozatokat követel. Annak érdekében, hogy a lakosság és a vállalkozások elfogadják a tőlünk várt áldozatvállalást, a kormánynak is bizonyítani kell, és ezt meg is teszi, hogy minden területen tak arékosan gazdálkodik, nem tűri a pazarlást, és bizonyos rendszerszerű változásokat is megindít a nagy ellátórendszerekben. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés tehát nem a lehetőségek és a szárnyalás költségvetése; sokkal inkább a kényszereké és a korlátoké. Ez a költségvetés a védelem költségvetése, védi a meglévő munkahelyeket, védi a forintot, a költségvetési egyensúlyt és a fenntartható nyugdíjrendszert. Engedjék meg, hogy én ez utóbbiról ismertessem, hogy milyen
