Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2043 ha sonlítani sem pozitívan, sem negatívan. Hiszen megtehetném ezt negatívan is abban az értelemben, hogy ott valódi bankcsőd és valódi valutaválság zajlott le, de pozitívan is meg tudnám tenni Izland javára abban az értelemben, hogy Izland mindenféle válságje lenség ellenére a világ egyik fejlett gazdaságának minősül, a történelem során mindig messze magasabb szintet képviselt, mint a keletközépeurópai térségben bármely más állam, ezért Izlandot nem kell oly mértékben sajnálnunk, ahogy azt a kommunikációban n éhányszor megteszik és esetenként mi is megtesszük. Nézzük meg, hogy ebben a szituációban Magyarország milyen pozícióba került, és miért került abba a pozícióba, amelyikbe került. Először is egyetértek Burány Sándorral abban, hogy Magyarországon a szó klas szikus értelmében jelenleg nincs válság. A tavalyi költségvetési vita során már elég részletesen kifejtettem, hogy abban az esetben beszélhetünk recesszióról, ha a GDP két egymást követő negyedévben csökken, és abban az esetben beszélhetünk válságról, ha e z huzamosabb ideig tart, és a GDP csökkenése rendkívül jelentős mértéket ölt. (14.10) Hogy mondjak néhány nagyon régmúltba visszatekintő adatot: amikor Magyarországon 192933ban lezajlott a nagy válság a világgazdasági válság közepette, akkor négy év alat t a nettó nemzeti termék - akkor még GDPt nem számítottak - több mint 11 százalékkal esett. Igaz, ehhez hozzá lehetne tenni, hogy 1991ben egy év alatt esett ugyanennyivel, de az ilyen összehasonlítások mindig bizonyos politikai célzatosságot is magukban foglalnak, ezért nem fejtegetném tovább ezt az összefüggést. Látnunk kell azt, hogy ilyen értelemben nem beszélhetünk válságról. Egyébként ugyanezen '2933 közötti időszakban az ipari termelés 24 százalékkal, az ipari árak 25 százalékkal, a mezőgazdasági á rak 47 százalékkal estek, és így tovább. Ilyen válság természetesen nincs. Olyan válság sincs jelen pillanatban Magyarországon, amelyet recessziónak nevezhetünk, hiszen 2008ban nem következik be csökkenés, sőt, bár visszafogottan, de a gazdaság növekszik, a korábbi 2,4 százalékos növekedést most a kormányzat 1,8 százalékra korrigálta. (Tállai András: Lemaradt egy előterjesztéssel!) Mi a helyzet 2009cel? Amikor 3 százalékos növekedést feltételezett az első tervezet, akkor nagyon erősen, Tállai képviselőtár sam különösen, de mások is tiltakoztak ez ellen, mondván, hogy erről szó sincs, és a gazdaság teljesítménye csökkenni fog. Amikor 1,2 százalékos volt a második verzióban a jövő évre előfeltételezett GDP, akkor megint tiltakoztak, mondván, hogy ez is túlzot tan magas. Amikor mínusz 1et állapított meg a harmadik tervezet - ami egyébként módosító indítványok formájában jelent meg, nem pedig új törvényjavaslat formájában , akkor a Fidesz nagyon hangosan tiltakozni kezdett az ellen, hogy miért nincs egy növeked ésorientált politika, hogy miért nem akarjuk azt, hogy a GDP megugorjon egy 5000 plusz 5000 milliárdos nagy csomag hatására. Ha megnézzük, hogy a környező országokban és NyugatEurópában mi zajlik, akkor azt kell mondjuk, hogy lehet, hogy ez a mínusz 1 nem egy rossz teljesítmény, lehet, hogy rossz teljesítmény, mert nem tudjuk jelenleg pontosan megmondani, hogy mekkora is lesz a jövő évi növekedésünk. Korábban azt mondtam - ezt majd képviselőtársaim az ellenzéki oldalról fel is vethetik ellenérvként , hogy akár a 3 százalékos növekedés sem kizárt, de ez egy más szituációban történt. Ezzel együtt a válságot én nem tartom olyan mélynek, a jövő évre vonatkozóan, természetesen, hiszen az idén nincs ilyen még, mint ahogy azt a költségvetés feltételezi. Tudniilli k mit mond a költségvetési törvényjavaslat módosítóindítványcsomagjának az indoklása? A legpesszimistább vagy a pesszimista változatot terjesztik elő. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat arra a forgatókönyvre készül fel, amelyik a legnegatívabb, és nem arra , amely jóval pozitívabb lehet. Itt kell megjegyeznem, hogy ha már hivatkozunk a külföldre, tegnap Joaquín Almunia pénzügyi biztos úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon akár 0,7 százalékos növekedés is előfordulhat, ami persze nem egy magas összeg, de ha m egnézzük, hogy Almunia ugyanakkor azt mondta, hogy Franciaországban nulla lesz a növekedés, Németországban nulla lesz a növekedés, NagyBritanniában mínusz 1 lesz a növekedés, akkor ez nem is egy olyan rossz adat.
