Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
2025 tartalék visszatartása mellett - hiszen ezt az EU kötelezővé teszi - el fogja érni az 100 százalékot, és ebben mi az Európai Unióban az elsők között vagyunk. Azt hiszem, hogy ha ennek az óriási nagy növekedési hatását nem is lehet érezni, az mindenképpen biztos, hogy hozzájárult ahhoz a stabilitáshoz, ami az elmúlt idősz akban Magyarországon, mondjuk, az elmúlt két évben is volt, miközben sajnos a költségvetési kiadásokat jelentősen csökkenteni kellett. A másik, ami a hitelességet adott esetben növelheti - és ezt nagyon fontos elmondani, és ez szembemegy azzal, amit Kóka k épviselőtársunk vezérszónoklatában elmondott , hogy bizony valamennyi eddigi költségvetésünkben és most is fenntartjuk azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az európai pénzek Magyarországon hatékonyan hasznosuljanak. Szó sincs fűnyíróelvről , jelentem. Ez jelentős növekedést jelent relatíve a többi kiadáshoz képest. Tehát fűnyíróelvről szó sincs, egy nagyon értelmes célt tartott meg a költségvetés, nevezetesen, hogy minél több beruházás és fejlesztés jöjjön létre a jövő évben is. A harmadik p edig, ami nagyon fontos, és ezzel már ellentmondanék annak, ami itt az előbb elhangzott: igenis, az elmúlt időszakban Magyarországon konzekvensen, nagyon jelentősen csökken az állam strukturális kiadása. A GDPhez mért 5,7 százalékról 2009re 2,8ra, 2010re 2,1 százalékra szűkül, ami azt jelenti, hogy igenis az államnak ezek a kiadásai csökkennek. Egyébként, amit mondok, az Állami Számvevőszék papírjából vettem elő. Szívesen átadom mindenkinek tájékoztatásul. Nem én számoltam ki sajnos. Ám ellenben ennek v an egy hátránya, és ennek a hátránya az, hogy a különböző szolgáltatásokat, közszolgáltatásokat, alapinfrastruktúrát, amit az állam eddig finanszírozott, ezt át kell tudni venni más rendszereknek. Természetszerűleg erre az európai források felhasználhatók , és itt lép be tulajdonképpen az önkormányzati finanszírozásnak egy nagyon komoly és nagyon fontos strukturális átalakítási igénye, hiszen odatartozik. Itt azért szeretnék egy másik ilyen kis vélelmet eloszlatni, ami egy másik hozzászólásban volt. Igen, t udjuk, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása az egyik legfontosabb dolog. Tudjuk, hogy az önkormányzatok nagy számában és struktúráiban rendkívüli pazarlás is jelen van. Csak azért egy dologról ne feledkezzünk el, hogy ma Magyarországon az önkormányza tok 8 százaléka jelentős többlettel gazdálkodik, továbbá további 48 százaléka kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat. Az afölötti külön támogatásra szoruló önkormányzatok 17 százaléka nem veszi igénybe ezt a támogatási rendszert. Ebből adódóan, miközben ezt ténylegesen át kell alakítani, az egyik legfontosabb reform, és azért a legfontosabb reform, hogy megfelelő koncentrációval képes legyen átvenni ezeket az állami szolgáltatásokat, kapja meg hozzá a forrásokat, ezért nem szabad itt sem akkora vészharangoka t kongatni, mint ahogy az eddig rendszeresen elhangzott. Az európai források felhasználásának egyébként strukturálisan rendkívül jelentős hatása van, és jelentős hatása van alapvetően az életmód, az életkörülmények, életfeltételek biztosítása érdekében. Ne vezetesen, el lehet mondani azt a nagyon egyszerű összefüggést… - és itt szembemennék azzal, amit egyébként fideszes ellenzéki képviselőtársaink szoktak általában mondani, hogy 33,5 százalék a gazdasági növekedésről szóló források aránya benne, mert nem i gaz, 19 százalék volt ebben az évben is, a jövő évben még ezeknek a forrásoknak a növekedése is várható. Pontosan a válság csökkentése érdekében olyan átcsoportosítások lesznek, ami megtartja a versenyképességet, növeli a piacra jutás lehetőségét, továbbá mindazokat az alapvető fejlesztéseket megtartja, ami éppen a településfejlesztés, tehát az alapvető infrastruktúrafejlesztés érdekében szükséges; így nevezetesen a környezetfejlesztést, a társadalmi alkalmazkodóképességhez az oktatás, a szakképzés rendsze rét. Tehát azt gondolom, hogy ez is egy olyan irány, ami ebben a költségvetésben nagyon pozitív. Tehát azt szeretném mindenkinek sugallni, hogy miközben kényszerek hatására jön létre egy ilyen költségvetés, egy: a költségvetés szerkezetének az az átalakítá sa, ami a strukturális kiadásokat csökkenti, az jó irányba halad, erre egyébként is szükség lett volna; kettő: megtartja azokat a fejlesztési forrásokat, ami a további, remélhetőleg bekövetkező növekedések alapját jelenti.
