Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
2016 Különösképpen igaz ez most, amikor a 2009. évi költségvetés kapcsán - de minden évb en így van ez - a költségvetés nem más, mint egy társadalom lehetőségeinek, szükségleteinek számbavétele, összehangolása. A lehetőségek és a szükségletek egyensúlyra törekedő meghatározásában általában a szükségletek megfogalmazása nagyobb egyetértésben le hetséges itt a parlamenti törvényalkotási folyamatban is, míg a lehetőségek meghatározása felelősséggel, átgondolt korlátok figyelembevételével, tudomásulvétele mellett - természetesen - általában nagyobb vitát okoz. Igen, ma úgy látjuk, hogy a 2009. évi k öltségvetésben mostanság, ugye - a korlátok nemcsak hogy egyszerűen korlátok, hanem egész egyszerűen nagyon kemény kényszerek sokasága. Ezen kényszerek sokasága bizony azt jelenti, hogy nem vagyunk felhőtlenül boldogok egy ilyen költségvetés tárgyalásakor. A kényszerek hatása alatt kell most a költségvetést megalkotnunk. A mozgásterünk kisebb, mint bármikor. De felelősséggel és összefogással, úgy gondoljuk, meg tudjuk ezt csinálni. Felelősséggel kell keresnünk a kitörési pontokat; azokat az ország objektív adottságaiból fakadó kitörési pontokat és lehetőségeket, amelyek azzá válhatnak, ha mi azokat azzá tesszük. Ezek közül a teljesség igénye nélkül, engedjék meg, hogy hadd szóljak egy általam annak vélt és annak ítélt ilyen kitörési pontról: ez a magyar agrá rgazdaság és élelmiszeripar. (12.00) A magyar agrárgazdaság és élelmiszeripar nemcsak a múlt miatt, hanem a jelen valóban objektív statisztikai számai miatt erre alkalmas lehet. Ennek azonban egy piaci oldalról alátámasztott termelésvezérlés kell hogy az a lapja legyen a jövőben, mégpedig a meglévő, illetve a folyamatosan bővítendő keleti irányú piacok szükségleteinek a kielégítése. Az elmúlt években a keleti irányú piacokon a magyar agrár- és élelmiszeripar részesedése folyamatosan nőtt, de korántsem olyan mértékben, mint amilyenre az ország lehetőségei predesztinálnák azt. A parlament előtt lévő 2009. évi költségvetésből legalább három olyan fő célt lehet kiolvasni, amelynek követése ezt a kitörési pontot szintén alátámasztja. Nézzük, melyik ez a három szer intem! Az egyik ilyen a bővülő exportpiacok és a hazai fogyasztók egészséges élelmiszerekkel történő ellátása. A második a vidéken élők jövedelembiztonságának és megélhetésének javítása. A harmadik, hogy a közösségi agrárpolitika keretében Magyarország szá mára rendelkezésre álló ágazati és vidékfejlesztési források lehívását maximalizálni tudjuk, de ez önmagában még kevés; annak célszerű és eredményes felhasználásáról is gondoskodjuk. Mit jelent a bővülő exportpiacok egészséges élelmiszerekkel történő ellát ása a költségvetés összefüggésében? Igen, a verseny nagyon kemény és kíméletlen. A mai külső körülmények és korlátok miatt valóban úgy gondoljuk, és ez a költségvetésben is meg kell hogy jelenjen, hogy a piachoz juttatás és a pénzhez juttatás egyetemleges felelősséggel feltétel, mert enélkül az elkövetkezendő évben a piac szereplői nem fognak tudni megállni. Nézzük a másodikat, amely a vidéken élők jövedelembiztonságának és megélhetésének javítását jelenti! Igen, a munkahelyek megőrzése e tekintetben nagyon fontos. Ennek is meg kell jelennie a költségvetésben azáltal, hogy az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések azokhoz az életkörülményjavításokhoz, amelyek vidéken ma nem megfelelők, hozzájáruljanak, és itt nemcsak az agrárgazdaságban dolgozó usque 200 ez er alkalmazottra, hanem a több százezer önfoglalkoztatóra is gondolnunk kell, mert ezeknek is meg kell maradniuk ahhoz, hogy nagy munkaerőpiaci krízis ne alakuljon ki. A harmadik a társfinanszírozás biztosítása az EUs források lehívására. A költségvetésb en a tagállami forrás biztosítva van. A 2009. évi költségvetés, az agrár- és vidékfejlesztési költségvetés 480 milliárd forintos nagyságrend. Ennek a növekedése a 2008. évihez képest kizárólag az európai uniós többletforrásokból adódik, ez a közel 51 milli árd forintos nagyságrend, de a társfinanszírozás, a nemzeti önrész biztosítva van a költségvetésben. Önmagában bizony még ez sem elegendő, mert ezeket a forrásokat, ezeket a feladatokat egy olyan intézményrendszerrel kell lebonyolítani, amely hatékonyan al kalmas arra, hogy a feladatot elvégezve ezt közvetítse. Azt kell hogy mondjam, a 2006. évi 15 888 fős létszámhoz képest 2009ben 13 021 fő a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
