Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1998 A módszer természetesen más kontextusban és más tartalommal, de a demokráciákban sem ismeretlen. 1938ban, amikor a Nyugat beleegyezett Csehszlovákia feldara bolásába, Chamberlain brit miniszterelnök a megbékélést emlegette. A bombatámadásban meghalt ártatlan civilek pedig a járulékos veszteség kategóriáját képezték. Éppen november 4én itt, a parlamentben nem lenne illendő, ha elfeledkeznénk a forradalom helye tt használt októberi sajnálatos események kádári hazugságairól sem. Az utóbbi hetekben az újbeszéd egy új formáját láttuk kibontakozni Magyarországon. A válság kapcsán ugyanis a kormány előszeretettel beszél arról, hogy az állam ilyen helyzetben is mindenk it megvéd: az országot és a gazdaságot a külföldi válság hatásaitól, a devizahiteleseket az emelkedő részletfizetésektől, a kis- és középvállalkozásokat a hitelek elapadásától. Nem kétlem a jó szándékot, de látnunk kell, hogy ez a retorika is álságos. A vá lság megérkezett, a devizahiteleseket pedig nem a kormány dolga megvédeni. Akik korábban alacsonyabb törlesztés mellett vettek fel hitelt, tudniuk kellett, hogy milyen kockázatot vállalnak. Most, hogy ez az előny hátránnyá vált, igazságtalan lenne, ha a tö bbi adófizető pénzén segítenénk ki őket. Azért is tartom problémásnak ezeket a kormányzati nyilatkozatokat, mert egy virtuális világ látszatát tartják fenn. Egy olyan világét, ahol nem létezik öngondoskodás, ahol a döntéseknek nincs következményük, ahol az egyéni felelősségvállalás helyére a mindenkit mindentől megvédő mindenható állam lép. Márpedig ilyen világban már mindannyian éltünk, és nem kérünk többé belőle. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Azért beszéltem a terjedő antikapitalista retorikáról, azért hoztam fel a magyar újbeszéd legújabb példáit, mert úgy vélem, hogy mindkét jelenség hátterében van valami közös, mert azt gondolom, mindkét jelenség mögött a demokráciafelfogás stratégiai szintű zavara tapintható ki. Szerintem az antikapitalista re torika és a virtuális világ látszatát sugalló újbeszéd erősödése egyaránt az amúgy is meglévő szocializmus iránti nosztalgiát fokozza. Magyarországon még mindig nem a piacból, hanem a szocializmusból van a kelleténél több. Nem azért mondom ezt, mert a szoc ialisták vannak kormányon. Egyszerűen azt látom, hogy egyre több szocialista típusú vívmány szivárog vissza az életünkbe. A bal- és jobboldalon egyaránt sokan vannak, akik erős, gondoskodó államot akarnak, de amit valójában kapnak, az nem más, mint a szoci alizmus újraéledése. Ma az állam több pénz fölött rendelkezik, mint a teljes magánszektor. A GDPnek valamivel több mint 50 százaléka felett rendelkezik az állam. Szerintem ilyenkor aggódnunk kell. Amikor az állam kiadása ilyen nagy, és ennyi hatalom társu l hozzá, akkor voltaképpen a szocializmust kezdjük visszacsempészni, akár akarjuk, akár nem. Mivel is jár az állami hatalom? Túl sok adóval, túl sok szabályozással, túl sok beavatkozással. Aztán jön a korrupció, a lehallgatás, a zsarolás vagy éppen egy köz ponti információs rendszer felállítása, és persze a szocializmus enyhébb formája is a gazdaság hanyatlását és a szegényedést hozza el. Ez nem pusztán teoretikus lehetőség; ez ma a helyzet Magyarországon. (10.30) Tisztelt Képviselőtársaim! A legnépszerűbb m agyar internetes portálsite ma egy elbocsátásszámlálót indított. Azt fogják vizsgálni a következő időszakban, hogy mely cégek mekkora leépítéseket jelentenek be. És joggal teszik ezt. Ha tegnap olvastak újságokat, akkor olvashatták, hogy az Egyesült Államo k legnagyobb autógyárai harmadukkal, felükkel veszik vissza a jövő évi gyártási terveket. Ez azt jelenti, hogy emberek tízezrei kerülnek majd utcára az Egyesült Államokban, és ne tévedjünk, Magyarország nem tudja megmenteni magát, a saját gazdaságát ezektő l a hatásoktól. Föl kell készülnünk arra, hogy ezek az elbocsátásszámlálók ezres, tízezres számokat fognak mutatni akár nagyon hamarosan. Amikor költségvetést tervezünk, akkor olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek ezt a kárt valamilyen módon enyhítik. Elsősorban tehát a munkahelyek megtartása, a munkahelyek biztonsága a feladatunk.
