Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1994 mind helyes, de ezek csak szimbolikus lépések, és ennél többre lenne szükség, főleg a felelősök esetében jóval többre lenne szükség. Egy negyedik kérdéskörben azt ígértem önöknek, hogy arról fogok beszélni, hogy milyen színben tünteti fel magát a miniszterelnök, és ezzel szemben mi a valóság. A miniszterelnök azt kommunikálja: egy független ország miniszterelnökeként, au tonóm módon tárgyal a Valutaalappal. Veres János tegnap az expozéjában azt mondta, hogy Magyarország erős, és nem vagyunk egyedül. Ezzel szemben a valóság ennél sokkal inkább árnyaltabb. A miniszterelnök úr négy okot nevezett meg itt a Delegációs teremben, hogy négy okot lát, amiért Magyarország különösen sebezhető. Azt mondja, hogy hétnyolc éve kicsik a lakossági megtakarítások, ami tény, és ezek nem fedezik az állam és a vállalatok fizetési igényeit; hat éve jelentősen többletterheket vállal magára a köl tségvetés, amire nincs fedezete, és ezt hitelből teszi; szerkezeti reformok elmaradtak, mert nagy volt a politikai és társadalmi ellenállás vele, és a lakosság devizában eladósodik. A négy közül melyik az, ami független a kormány tevékenységétől? Vagy tény leg azt gondoljuk, hogy az a megoldás, hogy a lakosságot és a társadalmi ellenállást leckéztetjük és hibáztatjuk azért, mert az ország nem érti meg azokat a lehetetlen törekvéseket, amire ez a most már kisebb székbe szorult kormány törekszik? Tehát a minis zterelnök mondataival szemben, az ő autonóm tárgyalási lehetőségeivel szemben azt kell rögzítenünk, hogy jogilag kétségtelen, hogy független az ország, de pénzügyileg kiszolgáltatott, és ezért azt is mondhatjuk, hogy a nemzetközi pénzvilág gyámsága alá ker ült. Nem igaz az, hogy az IMF szinte semmifajta feltételt nem támaszt velünk szemben. Jól tudjuk, ahogy ez működni szokott, hogy hosszú napokon keresztül itt volt vagy itt van az IMF küldöttsége, és egyszerűen minden egyes költségvetési tételt egyeztetve f ogják a kormány tisztviselőinek kezét, és írják újra a költségvetést. Veres Jánossal ellentétben, aki azt mondja, hogy Magyarország erős, Magyarország gyenge és soha ilyen gyenge nem volt. Egy kicsit ugyanaz a szituáció velünk is, mint a baranyai Ormánságb an. Önök tudnak arról, hogy ott lehetetlen sorban élő emberek azért veszik fel az egyik hitelt, hogy azzal ki tudják fizetni a másikat, az uzsorásoktól. Ez van az Ormánságban. Azok a fizetőképes magyar családok és egzisztenciák, akik más lehetőségekhez jut nak, a devizahitel lehetőségéhez nyúlnak, hogy az életszínvonalukat fenntartsák. A kormány pedig mit csinál? Ahhoz, hogy az egyik hiteltörlesztési lehetőségétől szabaduljon, és ki tudja fizetni, újabb hiteleket vesz fel az IMFtől, az Európai Uniótól és a Világbanktól. Ezek a tények mind azt rögzítik, hogy kiszolgáltatottak vagyunk, és csak sodródunk. (10.10) Mi az, amit még most sem tesz a kormány, a baj ellenére? Egyrészt kérdéses az, hogy óvatosan terveze. Az Állami Számvevőszéknek vannak olyan megrajzo lt makroszámai, amelyek alapján még most is azt mondja, hogy elképzelhető egy ennél rosszabb kifutás is, azaz a mínusz 1 százalékos gazdasági növekedéssel, vagyis csökkenéssel ez tartható. Meg nem erősített információk szerint - mert a kérdésünkre a pénzüg yminiszter tegnap a bizottsági ülésen csak mosolygott - a Valutaalap itt lévő képviselője 2,5 százalékos csökkenést tart reálisnak az 1 százalékos csökkenés helyett. Ha ez így van, és a Valutaalapnak és az ÁSZnak lesz igaza, akkor azt kell tudniuk a magya r polgároknak és családoknak, hogy a baj nagyobb, mint amit most felmutatnak, a bajt most csak elleplezik, és a feketeleves még év közben jön. A kormány tető alá hozott ugyan egy megállapodást a Világbankkal; azt gondoljuk, hogy ezt nyilvánosságra kellene hozni. Ha baj van, akkor az emberek lássanak tisztán, persze. Tegnap a költségvetési bizottságban megértettem azt, hogy azonnal miért nem hozzák nyilvánosságra. De amikor tető alá hozták, amikor aláírták, akkor, azt gondolom, ezt meg kell mutatni a magyar polgároknak, a magyar lakosságnak. Aki addig is kíváncsi valamilyen szinten erre a tervezetre, amit majd elfogadnak, annak azt javaslom, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján nézze meg azt a 23
