Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - Az Országgyűlés elnökének megemlékezése az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1975 éjszakáján - és valamennyiünk felelőssége, hogy ez ellen fellépjünk. Nyilván más a kormány, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium dolga, a rendőrség dolga és felelőssége, és más a politika felelőssége. Meggyőződésem, hogy valamennyi politikai erő kötelessége ebben a helyzetben, hogy az ilyen jelenségek ellen fellépjen. (8.30) Szeretném elmondani, hogy korábban is a magyar kormány megfelelő határozottsá ggal reagált azokra a magyarellenes megnyilvánulásokra, amiket tapasztaltunk. Külügyminiszter asszony behívatta a szlovák nagykövetet, és kérdéseket tett föl, amire sajnálatos módon meglehetősen indokolatlan válasz érkezett a másik oldalról. Most a dunasze rdahelyi mérkőzés után az igazságügyi és rendészeti miniszter úr, Draskovics Tibor miniszter úr, valamint az ORFK vezetője is kérte a szlovák szerveket, hogy tájékoztassanak minket az eseményekről. Az első tájékoztató nem győzött meg minket arról, hogy val óban szükséges és arányos volt a fellépés. A szlovák rendőrség azt állítja, hogy videók vannak a birtokukban, amelyek azt igazolják, hogy a magyar szurkolók támadtak rá a rendőrökre. Ismételten kértük, hogy ezeket juttassák el a magyar szervekhez. Ez nem t örtént meg. Természetesen ugyanúgy elítéljük azt, mint említettem, ami a tüntetéseken történt, illetve hogy szlovák táblákat megrongáltak, lefestettek. Nyilván az egyik ország nacionalizmusára nem lehet válasz a másik ország állampolgárainak hasonló viselk edése. Szóltam arról, hogy mennyire megdöbbentett mindenkit annak a két embernek a meggyilkolása, akiknek éjszaka Molotovkoktéllal a házukat megtámadták, majd őket sörétes puskával lelőtték. A Nemzeti Nyomozó Iroda bevonásával folyik a nyomozás, és őszint én reméljük, hogy a tetteseket kézre fogják keríteni, és méltó büntetésüket megkapják. De szeretnék még egy dolgot elmondani az Országgyűlés felelősségével kapcsolatban. Pont tegnap este szavaztunk két nagyon fontos törvényjavaslathoz benyújtott módosító i ndítványokról, az egyik a közrend védelmében szükséges törvénymódosításokról szól, a másik pedig a gyalázkodással kapcsolatos törvényről. Számunkra biztató volt az, hogy mind a két törvényjavaslattal kapcsolatban a kormány által támogatott módosító indítvá nyok megkapták a többséget. Nagyon reméljük, hogy jövő héten a zárószavazás is sikeres lesz. Meggyőződésünk, hogy ezzel az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen jelenség ellen a nyomozó szervek, a rendőrség, az ügyészség és az igazságszolgáltatás az eddigieknél határozottabban léphessen föl. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Herényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából: “Demokráciánk védelmében” címmel. Mielőtt megadom a szót frakcióvezető úrnak, én elköszönnék, kívánok önöknek sikeres napot, és köszönöm, hogy napirend előtt önökkel emlékezhettem. Átadom az elnöklést Harrach Péter a lelnök úrnak. Öné a szó, frakcióvezető úr. Viszontlátásra! (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök asszony méltó módon emlékezett meg nov ember 4éről. Egy mondatban hadd utaljak arra, hogy mi is történt 1956. október 23án, vagy minek lehettünk a tanúi, vagy mi volt az alapja az akkori történéseknek. Bizonyosan nem a pénz. Akkor a magyarság gazdagabb volt valamiben, amiben nagy hiányt szenv ed manapság. Ahogy Rétvári Bence képviselőtársam szintén méltó napirend előttijében a keresztényi szeretetről beszélt, ahogy államtitkár úr a válaszában a baloldali szolidaritásról beszélt, talán ez ért össze '56. október 23án, és ez tudta lendületbe és m ozgásba hozni a láncokat lerázandó a magyar
