Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
1797 az a 34 százalék, itt 1213 százalékról szoktunk beszélni. Minden egyes agrárjelentésben benne van az agrárágazat, agrobiznisz multifunkcionális szerepe, tehát a környezet védelme, a kultúrállapotban tartás, az él elmiszerbiztonság, a vidéki foglalkoztatottság, egyáltalán a vidéki lét, a vidéki élet, és mint nagyon elfogultak arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy az egyetlen termelőágazat, ahol a külkereskedelmi egyensúly pozitív egyenleget mutat. De azért arra szer etném fölhívni a figyelmet - bár a jelenlévőknek talán nem kell , hogy én úgy gondolom, hogy Magyarországon a mezőgazdaság vagy az úgynevezett agrobiznisz súlya mindig néhány százalékponttal magasabb lesz, mint a fejlett nyugateurópai országokban, hiszen erre az adottságaink megvannak és kitűnőek. Az egy más dolog, hogy hogyan élünk vele. Néhány szót a beruházásokról, fejlesztésekről. Úgy gondolom, függetlenül attól, hogy itt a tengelyek kapcsán nem teljesen azonos a véleményünk, de a műszaki színvonal el sősorban az Új Magyarország vidékfejlesztés program 1es tengelyének köszönhetően nagyon sokat javult. Az új mezőgazdasági gépek forgalma 70 százalékkal nőt 2006hoz képest, persze ebben az is közrejátszik, hogy 2006ban nagyon alacsony volt a bázis, hisze n már mindenki 2007re spekulált, amikor tudta, hogy majd milyen források lesznek. Az egy hektárra jutó beruházások értéke az egyéni gazdaságokban 43 800 forint volt, amely egyharmaddal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Azonban még ez a nagymértékű növekedés sem volt elég ahhoz, hogy a nettó beruházás előjelét pozitívra fordítsa, mert az mínusz 2700 forint, így a befektetések 2007ben elsősorban csak az értékcsökkenést, valamint a selejtezett vagy értékesített eszközök pótlását szolgálták, de a nett ó eszközállomány - még egyszer mondom, az egyéni gazdaságokban - nem emelkedett. Tehát az egyéni gazdaságban a lemaradás üteme lassult, illetve a felzárkózás meg sem kezdődött. Most a kérdés persze az, hogy ezek az egyéni gazdaságok nem elég tőkeerősek, az ért nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, vagy a kiírások voltak olyanok, hogy egyáltalán nem is tudtak labdába rúgni. Ugyanez a társas vállalkozásoknál kedvezőbb képet mutat, a hektáronkénti beruházás 87 400 forint volt, ami összességében 22 000 forinttal növelte az eszközök könyv szerinti értékét. Míg egy évvel korábban csak az eszközpótló beruházásokat hajtották végre, 2007ben már tényleges fejlesztések is történtek. A műtrágyára az előbb utalást tettem. A forgalom több mint 22 százalékkal növekedett, d e mondtam, hogy rendkívül jelentős áremelkedések voltak, ez nyilván összefügg azzal is, hogy a 2006. év viszonylag jó gazdasági év volt, és a termelők a keresletet megnövelték a műtrágyapiacon. A növényvédő szernél is voltak áremelkedések, ha nem is olyan jelentős, mint a műtrágyánál, itt azonban nem is erről szeretnék beszélni, hanem a növényvédő szer kapcsán - nagyon óvatosan használom a fogalmat - valami reformot tervez az Unió, legalábbis a szakma szerint. Állítólag a mai hatóanyagok 65 százalékát nem l ehetne fölhasználni, a rovarölő szereknél 90 százalék tiltva lenne. Ismerjük már ezeket a reformokat, a cukorágazattól kezdve sorolhatnám tovább, ez beláthatatlan hatással lenne, mondjuk, a szántóföldi növénytermesztés áraira vagy a burgonya, szőlőárakra. Az egyébként is emelkedő élelmiszerárak mellett én úgy gondolom, hogy az agrárdiplomáciának erre nagyon oda kell majd figyelni. Ahogy említettem, a mezőgazdasági termékek termelői árai 22 százalékkal emelkedtek, ezen belül a gabona 70 százalékkal, a gyümö lcs 43 százalékkal. Nyilván ebben közrejátszottak a különböző elemi károk, az aszály és a fagykár, a növekvő élelmiszer iránti kereslet - itt Indiát és Kínát szokták említeni, a növekvő népességet, illetve a növekvő életszínvonalat , valamint a bioetanoltermelésnek a felfutása is nyilván a gabonaárakra hatott valamilyen módon, főleg addig, amíg a gázolajárak a csillagos égig emelkedtek. Tehát mindezeknek a hatása volt az, hogy ilyen jelentős áremelkedések voltak elsősorban a növényi termékeknél. Ennek is köszönhető, hogy a növénytermesztés aránya 55,5 százalékról 57,3 százalékra emelkedett, nyilván ezzel párhuzamosan az állattenyésztés aránya 35,8 százalékról 34,1 százalékra csökkent, tehát a sokat emlegetett - és elsősorban Gráf József miniszterségétől em lített -
