Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1679 A jelentésben az áll, hogy az állattenyésztés aránya 35,8 százalékról 34,1 százalékra mérséklődött, vagyis nemcsak hogy n em erősödött, hanem kifejezetten gyengült az állattenyésztés mezőgazdaságban betöltött szerepe, ami a színlelt kormányzati szándékkal ellentétes. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a mezőgazdasági társas vállalkozásokban és az egyéni gazdaságokban is rendkív ül alacsony az élelmiszerfeldolgozás, a fuvarozás, a helyi vagy piaci értékesítés aránya, vagyis éppen a megélhetéshez és a kiszámíthatósághoz szükséges, nem mezőgazdasági tevékenységeké. A jelentésből kiderül, hogy 2007ben ismét visszaesett az élelmisze ripari termelés és a belföldi értékesítés. Csupán az élelmiszerválság negatív hatásaival azonban nem magyarázható az élelmiszeripar hihetetlen mértékű profitvesztése. Az adózott eredmény a 2006. évi 43,8 milliárd forintról egy év alatt 14 milliárd forintr a, az előző évinek alig 32 százalékára esett vissza. A hazai élelmiszertermelés itthoni nagyfokú piacvesztésére jellemző, hogy 2007ben az importtermékek aránya mintegy 20 százalék volt, de az alapvető termékek - tejtermék, sertés, baromfi - esetében még a 30 százalékot is meghaladta. Ez szégyen. Az osztatlan közös földtulajdon problémája továbbra is megoldatlan marad jó időre, ha az agrárjelentés “kárpótlás, részarányföldtulajdon kiadása, osztatlan földtulajdonok kimérése” alcíme alatti megállapítást ves szük alapul, miszerint 2007ben 24 984 hektár összterületű földrészlet földmérési és mezőgazdasági szempontból való elékészítése történt meg csupán. Ilyen tempó mellett a 1,5 millió hektárnyi osztatlan közös tulajdont körülbelül hatvan év alatt lehetne meg szüntetni. Kormánypárti oldalról gyakran el is hangzik az az érv, hogy ezzel elaprózódnak a gazdaságok, ami szerintük nemkívánatos. Viszont ellentmond ennek az a tény, hogy a 27 tagú Európai Unió gazdaságainak átlagos mérete mindössze 11,5 hektár, és az EU gazdaságainak csupán 5 százaléka nagyobb 50 hektárnál. Az EU fogalmai szerint pedig ezek már nagy gazdaságoknak számítanak. Megállapíthatjuk, hogy az Európai Unióban túlnyomó többségben vannak a családi gazdaságok, és az osztatlan földtulajdonok kimérését már nem kellene az előbb említett ürüggyel tovább húzni. Mint már említettem, szerepel a jelentésben is, hogy 2007ben az alapvető importtermékek közül a tejtermékek aránya még a 30 százalékot is meghaladja. 2006ban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium még 1 milliárd 66,7 millió forintot, 2007ben már csak 342,5 millió forintot fordított az “Igyál tejet” programra, amivel jelentős összegű európai uniós támogatástól is elestünk. Ehhez az összeghez ugyanis 246 millió forintot kaptunk az Uniótó l. Az iskolatejprogram fokozatos elsorvasztása mellett - amely egészségpolitikai szempontból felettébb káros, hiszen a tej és a tejalapú készítmények mindennapi fogyasztása kifejezetten ajánlott a gyermekek számára - csökkenti a magyar tejtermelők piaci le hetőségeit is, egyúttal növeli az import részarányát. Az agrárjelentés megállapítja, hogy a folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzata meghatározó szereppel bír. Ezen belül a kiegészítő területalapú támogatás célja az európai mezőgazdasági garanci aalapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz - SAPS - kapcsolódóan kiegészítő nemzeti támogatások - top up - nyújtása. Top upra 2007ben 74 milliárd 109,4 millió forint kifizetése történt, 2006ban még 89 milliárd 212 millió forint jutott e rre. Mi az oka annak, hogy 2007ben 15 milliárd 802,6 millió forinttal csökkent a top up? (10.10) Sérelmezzük, hogy a kiegészítő területalapú támogatás továbbra is a folyó kiadások és jövedelemtámogatások között szerepel, több támogatási formával összevont an. Ez nem felel meg a tervezési köriratban foglaltaknak, amely 2004 óta minden évben előírja, hogy a top up előirányzatát külön törvényi soron kell tervezni. Ha ugyanis ez az előirányzat külön soron szerepelne, akkor talán nem is csökkenne ilyen mértékben egy év alatt a nemzeti támogatás. Érdemes az agrárjelentés II. kötetéből azt a táblázatot szemügyre venni, amelyik a termő- és szántóterülethasználó gazdasági szervezetek számát és területét tartalmazza nagyságkategóriánként. A termőföldről szóló 1994. é vi LV. törvény 22. § (2) bekezdésében ugyanis ez áll: “Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 ezer aranykorona értékű