Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
1642 Most pedig soron köve tkezik az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/6219. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/6219/4. számon kapták kézhez a képviselők. Megnyitom a vitát az ajánlás egyetlen pontjára. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni hatperces időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Így a vitát lezárom. (Dr. Avarkeszi Dezső szólásra jelent kezik.) Avarkeszi Dezső államtitkár úr jelzi, hogy kíván szólni. Államtitkár urat illeti a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az ember mél tóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatról, rövidebb munkacímmel a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről szólva szeretnék reagálni néhány, a vitában elhang zott észrevételre. Felmerült az a kérdés, hogy miért van szükség erre a szabályozásra, hiszen rendelkezésre állnak a személyiségvédelmi eszközök. A hatályos polgári törvénykönyv 75. §a egyértelműen rögzíti, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki kötele s tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A 76. § pedig azt is kimondja, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen egyebek mellett a becsület és az emberi méltóság megsértése. A bíróságok viszont a személyhez fűződő jo g megsértését csak abban az esetben tartják megállapíthatónak, ha jogsértő magatartásából közvetlenül vagy közvetve, de egyedileg megállapítható a sértett személye. Így a gyűlöletbeszéd címzettjei elesnek a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségétől, mer t személyük a gyűlölködő megnyilvánulás alapján nem válik egyedileg beazonosíthatóvá. Miért e nevesített tulajdonságokat emelte ki a törvényjavaslat? A vallási meggyőződést és a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozást az Alkotmánybíróság említette a szem élyiség lényeges vonását meghatározó tulajdonságként, a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata pedig a szexuális irányultságot tekintette még ilyennek. A törvényjavaslat ezért rendelkezik az említett tulajdonságok által meghatározott csoportot sértő magatartásról. Természetesen az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatával egyetértünk. A csoporthoz tartozás nem vizsgálható az eljárás során, az érintett nyilatkozata a meghatározó ezzel kapcsolatban. A vitában elhangzottak példák arra vonatkozóan, hogy ugyanaz a magatart ás más mértékben sértő a konkrét körülményektől függően. A törvényjavaslat éppen ezért, amikor megteremti az úgynevezett gyűlöletbeszéd miatti polgári jogi fellépés lehetőségét, nem zárja el a bíróságot attól, hogy az alperes ellenkérelmében kifejtettekre figyelemmel mérlegelje a csoportot ért sérelmet abból a szempontból, hogy alkalmas volte egyéni jogsérelem kiváltására. Az eljárási kérdésekben is iránymutatást adott az Alkotmánybíróság határozata, amely a korábbi törvényjavaslatot megsemmisítette. Ennek megfelelően olyan eljárási rendet alakít ki ez a törvényjavaslat, amely biztosítja a szóban forgó ügyek gyors, koncentrált intézését. Azért támogattuk dr. Bárándy Gergely módosító indítványát, mert javaslata rámutatott egy további ilyen lehetőségre. Miért nyújtottunk be külön törvényjavaslatot? Az említett eljárási szabályok nem illeszthetőek be a polgári törvénykönyv anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazó rendszerébe. A törvényjavaslat ezért önálló törvényben és nem a polgári törvénykönyv újabb módosításá ban, egységesen tartalmazza a gyűlöletbeszéd elleni fellépés anyagi jogi és eljárásjogi szabályait. Itt utalnom kell az új polgári törvénykönyv T/5949. számon a tisztelt Ház előtt lévő tervezetére, amelynek általános vitáját előbb folytatta le a Ház, amely a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Ez a rendelkezés azonban még az Alkotmánybíróság határozata előtti, így természetesen nem vehette figyelembe az abban foglaltakat. A kormány támogatja ezért az új polgári törvénykönyv tá rgyalása során a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabály Ptk.ból elhagyására irányuló indítványt.