Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1638 Engedjék meg, hogy a beterjesztett javaslat és a vita kapcsán is mondjam, kell vagy nem kell az ingatlannyilvántartás alapvető szabálya az új Ptk.ba. Én azoknak a pártján állok, akik azt mondják, hogy kell. Mások azt mondják, hogy nem. De egy biztos: a ki azt gondolja, hogy a polgári törvénykönyvbe azért kell betenni az ingatlannyilvántartás alaprendelkezéseit, hogy az egyébként ma létező hatályos ingatlannyilvántartás rendjét ezáltal felbolygassa, illetőleg új kényszerhelyzeteket hozzon létre, azzal n em tudok egyetérteni. Merthogy nem lehet célja az új polgári törvénykönyvnek korábban törvényekben szabályozott rendek teljes felrúgása. Az teljes képtelenséghez vezetne. Úgy gondolom tehát, hogy ha a polgári jog alapintézményének tekintem bizonyos tulajdo njogi összefüggések okán, akár tekinthetem is annak az ingatlannyilvántartást, azokat a semleges, ha úgy tetszik, a politikai gumicsont szempontjából semlegesnek tekinthető alapelveket igenis kell hogy tartalmazza az új polgári törvénykönyv. De hogy ennek alárendeltségi, hierarchikus viszonyai hogyan és miként nézzenek ki, nem gondolnám, hogy erre a törvényre tartozik, hiszen akkor oda jutnánk, mint ahová kerültünk a legutolsó évtizedben, hogy nyakrafőre módosítgatjuk a különböző törvények módosítása vagy megalkotása kapcsán a magánjogi alapkódexet, a polgári törvénykönyvet is. Tehát az képtelen helyzet volna, képviselőtársaim, hogy most mondjuk, az új polgári törvénykönyvben… - hála a jó istennek, nem ezt tartalmazza, de akár még idáig is eljuthatunk itt a vitában, hogy a halakvadak tulajdonjogát illetően a ma hatályos halászati és vadászati jogszabályokkal, törvényekkel összhangban szabályozza a Ptk. Emlékszem rá, hiszem már akkor is itt voltam képviselő, amikor ezekről a törvényekről, beleértve az ingat lannyilvántartásét is, megalkotásukról, alapkoncepcióikról volt vita, a Ptk. szabályait érintő vita - akkor eldőlt. Ha most ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán ezeket a kérdéseket nem eldöntöttként vagy adott esetben másként kívánjuk rendezni, azt gondol om, nem a kívánatos, a viszonyokat kívánatosan újra és modernül szabályozó új Ptk.val lesz dolgunk, hanem a viszonyainkat felforgató valami mással. Éppen ezért azt gondolom, hogy a polgári törvénykönyv későbbi vitaszakaszaiban, amikor már felül tudunk eme lkedni néhány ütősnek gondolt politikai gondolaton, amikor a könyvekről, a könyvek belső szabályrendszeréről lesz szó, akkor érdemibb vitát fogunk tudni folytatni egyik vagy másik jogintézményről, többek között a környezeti károkért való helytállás kérdésé ről is adott esetben. És bízom benne, hogy akkor a jelenleg a teremben bent ülőknél sokkal nagyobb létszámban tudjuk majd megbeszélni, hogy aztán a képviselői fogadóórákon is tudjunk majd válaszolni Vera néni kérdésére: és mondja, képviselő úr, ugye, az én özvegyi használatomat nem kívánják megvonni vagy korlátozni ezzel az új törvénymódosítással? Innen üzenem, hogy nem. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Salamon László képviselő ú rnak, KDNP. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt szeretném örömömet kifejezni Orosz Sándor képviselőtársam felszólalása okán, mert valóban én is azt gondolom, ezt már az előbbi egyik kétperces felszólalásomban megemlítettem, hogy nem szabad az egyoldalúság hibájába esnünk. Kétségtelenül a családjogi kérdések rendkívül fontosak. Tulajdonképpen az történik, hogy a korábban önálló családjogi szabályozás, a családjogi törvény más szabályrendszerrel beépül a polgári törvénykönyvbe. De ez a törvény ezen kívül még nagyon sok fontos részről szól, és amikor Orosz Sándor képviselőtársam erre áttért, ezt a gondolatomat fogadta el. Nyilván tőlem függetlenül is így gondolta, ennek örülök. Most is azért kértem szót, mert úgy gondolom, hogy b ár arra egy évig tartó, hetenként tartandó általános vita sem lenne alkalmas, hogy a törvényjavaslat összes problematikus pontját részletesen megtárgyaljuk, de úgy gondolom, hogy legalább reprezentatív jelleggel fontos és szükséges néhány olyan polgári jog i intézményről szólni, amiről eddig egyáltalán nem esett szó, vagy csak kevés szó
