Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1522 Az úgyszint én rendhagyó, hogy a kodifikációs bizottság szakmai vezetői a véleményüket, észrevételeiket külön könyv formájában hozzák nyilvánosságra, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél több kérdésben jótékonyan befolyásolják a törvényhozás menetét. Egyúttal az t is nyilvánvalóvá teszik, hogy a kormány javaslatával szemben a könyv nem egy kommentár, hanem magának az új kódexnek a szerzők által javasolt tervezete. Egyúttal a benyújtott törvényjavaslat sem vitatja, hogy a legutolsó változat, amit közigazgatási egye ztetésre bocsátottak, végső soron az igazságügyi tárca álláspontja alapján készült el. Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük azokat a területeket, ahol érdemi különbség van a szakértői bizottság és az IRM tervezete között. Én az MDF képviselőjeként 48 ilyen té mát találtam. Személyek: 1. A cselekvőképesség korlátozásának feltételei. 2. A jogi személyek közös, általános szabályainak megállapítása. 3. A személyhez fűződő jogok védelme. 4. Az egyesülési jog a Ptk.ban. 5. Az alapítvány szabályozása a Ptk.ban. 6. A társasági jog beillesztése a Ptk.ba. A családjog területén: a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása, amelyről a kereszténydemokrata és fideszes képviselőtársaim már beszéltek; az örökbefogadás feltételei. Dologi jog: 9. A felelős őrzés jogintézmény e. 10. A tulajdonjog tárgyai. 11. A tulajdonszerzés nem tulajdonostól. 12. A közös tulajdonnal való rendelkezés. 13. A tulajdonostárs elővásárlási jogának érvényesülése - ez más terület. 14. A zálogjogra irányadó anyagi jogok szabályozása. 15. A zálogjogi nyilvántartás szabályozása. 16. A vételi jog biztosítéki célú kikötése. 17. A haszonélvezeti jog átruházhatósága. 18. Az ingatlannyilvántartás, illetve a telekkönyvi szabályozás. A következő ugyanilyen nagy terület, amiről még beszélhetnénk, a kö telmi jog. Itt az elévülés nyugvása, a bírósági letét szabályozása, a fogyasztói szerződés meghatározása, az eseti gondnokrendelés feltételei - nem sorolom végig mind a 48at; a következő nagy terület az öröklési jog kérdése. Tisztelt Képviselőtársaim! Min degyik területen végigmenve azt tudjuk tapasztalni, hogy a kormány által benyújtott javaslat és a szakma által elképzelt módosítás teljes mértékben különbözik egymástól. Kérdezem, milyen kormány az, amelyik mindig azt hangoztatja, hogy a szakmai elképzelés ekre szeretné a törvénymódosításait alapozni, és amikor van egy szakmai elképzelés, azzal szögesen ellentétes törvény érkezik be a Ház falai közé. 48 ilyen területet és pontot lehet megtalálni. Tisztelt Képviselőtársaim! A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a 48 pontból csak néhánnyal szeretnék az elkövetkező pár percben foglalkozni. Az első a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása, amellyel már kereszténydemokrata és fideszes képviselőtársaim is foglalkoztak. Nézzük: a szabályozás a bejegyzett éle ttársi kapcsolat, az élettársi jogviszony fennállását elismerné az azonos és a különböző nemű emberek esetében egyaránt. Aggályosnak tartom az MDF képviselőjeként, hogy a családjogi törvény módosítása, amely tartalmazza a bejegyzett élettársi kapcsolatot, még nem lépett hatályba, az Alkotmánybíróság még nem döntött a jogintézmény alkotmányosságáról, ugyanakkor a kormány a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő szabályok polgári jogba való beépítését végre kívánja hajtani. Ugyanez igaz az IRM egyéb ter vezeteire is. A kormány például az úgynevezett közrendvédelmi csomag keretén belül a bigámia szabályai közé a büntető törvénykönyvbe kívánja beépíteni a bejegyzett élettársi kapcsolatot, lényegében egyenjogúsítva ezzel a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság intézményét. A törvény alapelvei közül kikerülne a házasság védelmének elve. Azt gondolom, ez megengedhetetlen folyamat. Az alkotmány 15. §a védi a házasság és a család intézményét, a házasságra alapozott családot, amit egy férfi és egy nő közös elhatározásból köt meg. Ennek ellenére a törvénytervezet nem nevesítené ezt az alapelvet. Emellett az előterjesztés nem tartalmazza a házastársi hűség fogalmát, amit pedig még a Rákosikorszak legvadabb éveiben készült 1952. évi családjogi törvény is elis mert - a 24. §ról
