Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1520 lehetne egy egyszeri rendcsinálást véghezvinni. De ami ennél fontosabb kérdés, az, hogy önök most a benyújtott törvényjavaslatban egy részhez, az alapítványi részhez hozzá kívánnak nyúlni: az alapítványi résznél a közérdekű felajánlás, a közérdekű rész ki fog kerülni. Azt gondolom, nem helyes, hiszen ettől a pillanattól kezdve akkor mi fogja megkülönböztetni az alapítványt a civil egyesülettől? T ehát azt gondolom, sokkal helyesebb volna meghagyni az alapítványok tekintetében azt, hogy kötelező legyen egy közérdeket beírni, amikor az alapítványt megalapítják. Nem tudom, hogy miért kívánják önök ezt a részt törölni a benyújtott javaslatból. Mindenes etre azt megfontolandónak találom, hogy ez törlésre kerüljön, mint ahogy azt is, hogy most már végre vagy a kormány által, vagy pártok által készítve, ezt az egész civil és alapítványi részt át kellene gondolni. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter ) : Folytatjuk a normál idejű felszólalások sorát, és Pettkó Andrást kérem, hogy akár ne is üljön le, mert ő következik. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásom elején szeret ném felidézni az új Ptk. kidolgozásának előzményeit. Magyarországon az első nagy kísérlet a magánjogi törvény megalkotására az első világháború előtt kezdődött, és a különböző kodifikációs munkák átértek a ’20as évekre, majd 1928ban az Országgyűlés végül is nem szavazta meg a törvényt. Végül 1952ben készült el a családjogi törvény, majd ezt követően került sor - 1953tól ’59ig tartó kodifikációs munka eredményeként - a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv megalkotására. Ez a törvény ugyan természetese n magán viseli a diktatúra politikai megrendelésének nyomait, de a kódex védelmében hozzá kell tenni, hogy nagyon sok mindent meg tudott őrizni a régi római jogi alapokból. A magyar polgári törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára, újraalkotására először 1989ben állított fel kodifikációs bizottságot az Igazságügyi Minisztérium. E bizottság 1990 után Harmathy Attila és Vékás Lajos - akinek a neve már a parlamenti vitában többször felmerült , az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar polgári jogi tanszékén oktató pro fesszorok, akadémikusok társelnöksége alatt egy ideig működött, majd elhalt. A munka 1998ban kezdődött újra, amikor a kormány határozatot hozott a polgári jog újraalkotásának szükségességéről, és az erre irányuló munka megindításáról. 2007 szeptemberéig a kodifikációt a kormány által megbízott polgári jogi kodifikációs főbizottság, illetve a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság irányította. Ekkor már Vékás Lajos töltötte be mindkét helyen a vezető tisztségeket. A szerkesztőbizottság 2002ben közzé tette az új polgári törvénykönyv koncepcióját, majd 2003ban annak a beérkezett észrevételek alapján átdolgozott változatát, utóbbit “Az új polgári törvénykönyv koncepciója és tematikája” címen. Azt gondolom, ezt minden vitában részt vevő olvasta. A szerke sztőbizottság 2006 folyamán az Igazságügyi Minisztérium honlapján folyamatosan - könyvként - közzétette az új polgári törvénykönyv szövegének indokolt tervezetét. Mindannyian jól emlékezünk: a szerkesztőbizottság arra készült, hogy a beérkezett észrevétele k alapján 2007 végére második átdolgozott tervezetet ad át az Igazságügyi Minisztériumnak. 2007 szeptemberében azonban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - nem várva be a második, átdolgozott szerkesztőbizottsági tervezet elkészültét - magához vonta az első tervezet átdolgozásának feladatát. A mai parlamenti vitánkban erről több képviselőtársam - Herényi Károly, Salamon László - is ejtett már szót. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007. október 29én tette közzé a 2006ban megjelent szerkesz tőbizottsági tervezet átdolgozott változatát. E változat indoklást nem tartalmazott, viszont nagy vitát váltott ki.
