Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH GYULA (MSZP):
1510 ELNÖK (Harrach Péter) : Szép Béláé a szó. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az időzítés, az időtényező é s a sorrendiség kiemelt szerepet kapott Salamon képviselőtársam előadásában. Én azért egy dolgot jobban szeretek a véleménynél: a tényeket. Nézzünk meg három időpontot! A sokszor hivatkozott, de természetesen más tartalommal bíró - és az előbb idéztem - 10 03/2003as kormányhatározat, ami egyébként 2003. január 25én kelt, azt tartalmazza, hogy az új Ptk. teljes szövegét egységesen, egy időpontra kell elkészíteni annak érdekében, hogy az Országgyűlés teljes kódex elfogadásáról dönthessen. Határidő: 2005. sze ptember 30. Ehhez képest 2005ben megszületett az 1007. számot viselő, február 8án kelt kormányhatározat, amely érdekes határidőket tartalmaz. A kódex tervezett beterjesztése a kormányhoz: 2007. június 30. Ezzel kapcsolatban két dolgot kell megjegyeznem. Az első, hogy 2008. március 31én lehet szakértői javaslatot ismertetni, csak a szakértői bizottság tevékenysége kötelezettségének teljesítésére vonatkozó határidő - még egyszer - 2007. június 30án lejárt. Vagyis nem valamifajta méltánytalanság érte a tag jait és vezetőjét ennek a szakértői bizottságnak, hanem pusztán évekkel korábban kitűzött határidő járt le, és nem beszélhetünk arról, hogy ők ezt követően háromnegyed évig, egy évig még esetleg dolgoznak rajta. Kötelesek voltak, és letettek egy anyagot, e gy javaslatot a határidő lejártakor, és ehhez képest már további követelmények nem támaszthatóak. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon Lászlóé a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Nem tudom, képviselő úr tudjae, hogy a magánjogi törvénytervezet mennyi id eig készült. Az első világháború előtt kezdték meg a munkálatait, és 1928ban döntött róla a Ház. Nem fogadta egyébként el - mint tudjuk , mert a trianoni békeszerződéssel elszakított területeken az utódállamok méltányolva és hasznát is látva az igen fejl ett régi magyar szokásjognak, azt változatlanul hagyták. Míg a trianoni Magyarországon, ha a magánjogi törvénytervezetet elfogadták volna, és a szokásjog a trianoni területen írott joggá transzformálódott volna, akkor - most idézem a ’28as törvényhozó gon dolatmenetét - ők lettek volna, akik saját kezűleg szaggatják szét a Szent Istváni Magyarország jogegységét. Tehát több évtizedes munka állt mögötte - itt inkább ez a lényeges, csak érdekességként mondtam el, hogy mi lett a sorsa a ’28as törvénytervezetn ek , és azért hozzátartozik a történethez, hogy bár az Országgyűlés hivatalos törvénnyé nem emelte, de valahogy úgy működött, mint Werbőczy Tripartituma: minden bírónak ott volt az asztalán, és az ítélkezésénél ezt alkalmazta. De az észrevételem lényege e z a több évtizedes munka. Képviselő úr, komolyan gondolja, hogy egy ilyen természetű, egy ilyen nagy léptékű, nagylélegzetű mű megalkotása határidőkhöz köthető? ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk a normál idejű felszólalásokat. Tóth Gyula képviselő úr követ kezik. TÓTH GYULA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elmúlt már egy éve annak, hogy a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány próbapert indított egy gondnokság alá helyezett személy ügyé ben. Az alapítvány nyilvánvaló célja minden bizonnyal az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a gondnokság alá helyezési ügyek jogalkalmazási visszásságaira.
